A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
Bár az 1895. évi gazdaságstatisztika nem fedi a valóságot /kimaradtak az erdőgazdaságok, a közlegelők, a községi és egyéb birtokok, melyeket haszonbérben müveitek/, mégis jelzi a nagybirtok túlsúlyát. 49 Az 1000 kat.hold fölötti gazdaságok részesedése 0, 2 %, ugyanakkor a földterület 32, 3 %-t tartották kézben. A Dunántúl volt a „nagybirtok hazája" 43, 56 %-s részesedéssel. „Az összes gazdaságok területének több, mint felét foglalta el az 1000 kat.holdon felüli nagyüzem, egyebek közt Biharban is. /50, 78 %/ s " A 100 kat. holdon aluli gazdaságok területi részesedése a Tiszántúlon 44, 85 %, Szabolcsban 27, 13 % volt. 51 A századfordulón zajló birtokreform-vita - benne Darányi Ignác két telepítési javaslatával jelzi, hogy a magyar földkérdés ideológiai, politikai kérdéssé terebélyesedett, nacionalista felhangoktól sem mentesen, elvi politikai indíttatású érdekérvényesítő törekvések kereszttüzébe kerülve, elodázta a megoldást 52 . Amint Kerék M. megjegyzi /idézvén Teleszky János pénzügyminisztert/ 51 : „Egy parcellázó pénzintézet /altruista bank/ lett /.../ az eredménye/.../ másfél évtized /történéseinek/, ennyire telt abból a hatalmas erőfeszítésből, amelyet az akkori társadalom legjobbjai kifejtettek egy éppen nem radikális birtokpolitika érdekében, ennyit értek a parasztság mozgalmai, a szociális nyugtalanság, a kivándorlás, az egyke/.../ mindezek ellen egy szerény kis pénzintézet alapításával akartunk védekezni." Az 1920.évi XXXVI.te. 54 , majd az 1924. évi VII. te, amely bővítette a földhöz és házhelyhez juttathatók körét 55 , azt eredményezte, hogy az ország 16, 15 millió kat. hold nagyságú mezőgazdasági termőföldjéből 1, 120.214 kat.hold földet osztottak ki, többféle jogcímen. 5 ' 1 A nagybirtok túlsúlya lényegében változatlan maradt, hiszen e birtokkategória 100-140 ezer kat. hold átadásával átvészelte a földreformot 57 , s összességében a mezőgazdasági területnek csak 8 %-t érintette. Ezen túlmenően azonban a művelési ágakon belül a nagybirtok térvesztése nagyobb volt, elérte a 12-13 %-t. Nem beszélve arról, hogy a 100 kat. hold fölött lévő birtokok földterületének aránya csak 5 %-kal csökkent 5 *. Az 1935-ben lezáródó földreform nem csorbította a nagybirtok monopolhelyzetét. Mindezt tetézte, hogy a korlátolt forgalmú birtokok, beleértve az egyházi tulajdonban lévőket, érintetlenek maradtak. Külön figyelmet érdemelnek a hitbizományi területek, melyeket tilos volt elidegeníteni, elajándékozni, megterhelni, felosztani. Az 1687. évi IX.te. a főnemesség, az 1723. évi L. te. pedig a köznemesség számára tette lehetővé hitbizományi birtok alapítását. 59 Ezek létesítése folyamatos volt, amire példa Batthyány Lajos nádor, Festetich Kristóf, Migazzy Kristóf stb. hitbizománya a XVIII. században.''" Kiválképp bővelkedett új hitbizományok megszületésében a XIX.század, melyek mindegyike primogenitura öröklést követett /a tulajdonos elsőszülött fia örökölt/. Ekkor létesült idős Semcsy Lajos /l854/ hitbizománya is Balmazújvároson, 22, 100 kat. holddal'' 1 . Az első világháborúig a magyar kincstár 3, 2 millió, a községek, városok 6, 6 millió, 49 ua. 64.p. 50 ua. 66.p. 51 ua. 52 ua.74-109.pp. 53 ua. I13-ll4.pp. 54 NagyJ.2003. 77-79.pp, 55 Kerek M. 1939. I95.p. 56 Nagy .1.2003. 157.p. 57 ua. I59.p. 5S ua. I60.p. 59 TFK.,1999. I52.p. 60 Fejes J. 1943. 89.p. 61 ua. 206.p. 356
