A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
az egyházi és alapítványi birtokok 2, 8 millió, a hitbizományok 2, 36 millió, a közbirtokosságok 3, 86 millió kat. holddal rendelkeztek. E birtokok fele azonban erdő volt 62 . A két világháború között a magyar földkérdésben lényeges előrelépés nem történt, jóllehet lezajlott egy felemás földreform, továbbá az 1936. évi XI. te.-ben megfogalmazódott egy törvény a esaládi hitbizományokról és hitbizományi kisbirtokokról. E törvény magát a hitbizomány intézményét kívánta megreformálni, nem pedig részben vagy egészében eltörölni 61 . Ezen intézmény a feudális kötöttségek utolsó bástyáját jelentette, amely a kapitalista mezőgazdaság kiteljesedését gátolta. Ellentmondásos fogadtatásra talált még a nagybirtok részéről is a törvény 64 . Világossá vált, hogy „a kormány nem mer vagy nem is akar határozottabb kézzel belenyúlni a magyar földbirtokszerkezetbe, s ez a nagybirtokosokra megnyugtatóan hatott." 65 Ezt támasztja alá Kerék M. is, 66 aki megjegyzi, hogy „Felfújták korszakalkotó reformmá, holott 40-50 család örökösödési viszonyait szabályozta." A felemás megoldások mérséklését hivatott szolgálni az 1936. évi XXVII. te. alatt elfogadott telepítési törvény, ami a baloldali ellenzék és a tömegek felé kívánt egy gesztust tenni. 67 A törvény értelmében 1937-ben 6lí telepítés kezdődött Polgár-Tikostanyán, a későbbi Újtikoson, az egri káptalan birtokán, majd 1939-ben Görbeházán. Az 1936-ban elkezdődő telepítések a háború évei alatt is országszerte folytatódtak, de összefoglaló adatok nem állnak rendelkezésre, mivel nem fejeződtek be. Amit alátámaszt az, hogy 1944-ig az új települések egyike sem tudott önálló közigazgatási státuszt szerezni 61 '. A telepítés méretéről csak becslések vannak, melyek szerint az akció 1936-1942 között 800 családot érintett, az új települések kialakítása 20-25 millió pengőt emésztett föl. A rászorultak köre azonban legalább 80 ezer családra terjedhetett volna ki. 7 " A második zsidótörvénynek szintén volt birtokpolitikai vonatkozása, aminek eredményeként 1940-1941 között 71 426 ezer kat.hold zsidótulajdonban lévő termőföld 2/3-át kellett átengedniük az eredeti tulajdonosoknak. A törvény hatálya csak a tulajdonjogra terjedt ki, a bérletekre nem. Megjegyzendő, hogy a törvény végrehajtása elhúzódott, igazodván a megyei közigazgatás vezetőinek politikai nézetéhez 72 . A háborús időszak alatt még említést kell tenni a kishaszonbérleti törvényről /! 940.évi IV.te./, amelyből „egyedül a házhelyek juttatása volt az, amelyet a kormány megvalósított." 7 ' Ez a házhely akció 389 községet érintett, közel 16 ezer kat. hold földterülettel /52.282 házhely/. Méretére jellemző, hogy az 1920. évi földosztás során 259 ezer házhely kiosztására került sor. 74 A korszak birtokpolitikájáról, a nagybirtok szerepéről elmondható, a jobbágyfelszabadítástól kezdődően, „1920 és 1940 között három alkalommal történt kísérlet a rendkívül egészségtelen magyarországi birtokszerkezet megváltoztatására, eredménytelenül. A nagybirtok fennmaradásáéit harcoló politikai erők kisebb engedmények árán mindenkor vakvágányra futtatták a legszolidabb reformtörekvéseket is." 75 A nagybirtokot illetően bárhogyan is ítéljük meg az 62 ua. 211-212-pp. 63 Kerék M.1939.256.p.,Nagy J.2003.235-240.pp. 64 Nagy J.2003. 235.p. 65 uo. 66 Kerek M. 1939. 261.p. 67 Nagy J.2003. 24().p. 68 ua. 269-270.pp. 69 ua. 28 1 .p. 70 ua. 282.p. 71 ua. 296.p. 72 ua. 73 ua. 308.p. 74 ua. 3()9.p. 75 ua. 3IO.p. 357
