A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: Lukács Juliska ruhái

Szabó Anna Viola LUKÁCS JULISKA RUHÁI A Debreceni Irodalmi Múzeum fényképgyűjteményének egyik legnagyobb korpusza az a fényképcsoport, amely közel 200 darab felvételen ábrázolja Lukács Júlia (vagy ahogy a színlapo­kon szerepelt: Juliska) színésznőt. A képek mennyisége önmagában, egy ünnepelt és népszerű, sok és sokféle szerepet sikerrel eljátszó színésznő képét festi elénk, még mielőtt bármi egyebet tudnánk róla. Éppen ezért megle­pő, hogy ezt az ígéretet első széttekintésre más dokumentum nem támasztja alá. Lukács Júliával kapcsolatban, rövid életrajzi adatain kívül azt az egyetlen momentumot tartja megjegyzésre mél­tónak valamennyi lexikonunk és színháztörténetünk - már amelyikben szerepel - hogy a színész­nő Porzsolt Kálmán felesége volt. A dokumentumok hiányából vagy a képek meglétéből következtetünk hamisan? A fényképek sokasága pótolja vagy magyarázza a hiányos feljegyzéseket? Miért volt egyáltalán szükség erre a rengeteg fényképre? Mihez kezdett velük a modell? Milyen célt szolgáltak? Miért ez a látszólag hatalmas vágy önmaga megmutatására és dokumentálására? Pusztán a személyes emlékezetnek, vagy a kortársak tudatában való jelen-levésnek az eszközei-e a képek? Kompenzáció-e mindez esetleg, vagy valódi igény kielégítése? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ találni. * Lássuk először is, mi az a kevés, amit Lukács Juliskáról tudunk. 1867-ben született Nagyvára­don, 1889-ben végzett a pesti Színiakadémián, ahonnan, kiemelkedő drámai tehetségére felfigyel­ve, Evva Lajos rögtön leszerződtette a Népszínházhoz, ahol már növendék korában is játszott, s ahol 1904-ig szerepelt, mint drámai szende illetve népszínmühősnő. Ez alatt az idő alatt volt Por­zsolt felesége is, akitől azonban - valószínűleg az írónak Gazsi Mariskával, Júlia pályatársnőjével való (s házasságba torkolló) viszonya folytán - már 1900 előtt elvált. A Népszínháztól való távo­zásában része lehetett volt férjének is, aki igazgatóként éppen ekkor jelentett csődöt (s Juliskának saját vagyonát, nyugdíjalapját csak nehezen sikerült kivonatnia a csődeljárás alól). 1 Népszínháztól való távozta után először Aradra (ahol Évát játszotta - a fényképészműteremben is), majd Kolozs­várra szerződik egy-egy évadra, aztán 1906 tavaszán megérkezik Debrecenbe. 1906 őszétől 1909 tavaszáig, háromévadnyi időt tölt Zilahy Gyula társulatánál Debrecenben, bár közben el is búcsú­zik egy ízben, másszor súlyos betegsége akadályozza több hónapig a játékban. Az ezt követő pá­lyaszakaszáról nem bírunk semmiféle információval, néhány kép alapján arra következtethetünk, hogy vidéki társulatoknál kapott szerepeket, aztán 1917-ben, ötvenévesen visszavonult. Nem tud­juk, mi késztette később mégis a színpadra való visszatérésre, mindenesetre 1920-tól 1926-ig is­mét a debreceni színház társulatának tagja volt, ekkor már anyaszínésznői szerepkörben. Az a 1 Lásd: A Népszínház iratai (szerk.: Kolta Magdolna) Bp., 1986. 298. A barátságos viszony mindazonáltal megmaradt közöttük: Júlia búcsúelőadásnak is Porzsolt darabját választja Debrecenben, s a hírek szerint betegeskedése idején is felkeresi itt őt volt férje. Lásd: Dcbrcczen, 1906. november 10. és 1908. március 3. 323

Next

/
Oldalképek
Tartalom