A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

Rabok száma Összesen 15 Férfi 14 Nő 1 Életkori összetétel 20 év alatt 1 20-29 év között X 30-39 év között 3 40-49 év között 2 50-59 év között 1 60 év fölött Nincs adat A rabok közül kivégzett személyek száma megkínzott személyek száma A Diószeg-Székelyhidi pallosjogú uradalom 17H2. II. félévi rabtabellájának összesítése (Hajdú Lajos nyomán) Széchenyi István naplójában is történik utalás a székelyhídi úriszékre. A gróf, amikor bihari katona korában a 4. őrgróf Hessen-Homburg huszárezred 1. őrnagyi osztály 1. százada parancsnokaként 1820. decemberében megérkezett a Diószegen állomásozó századához, a naplója tanúsága szerint 24-én átgyalogolt Székelyhídra,'

4 ahol jóhírü érmelléki bor termett. Az uradalmi intézőtől vásárolt is 30 váltó forintjával néhány veder bakatort.'

5 Nem tudta előre, hogy az úriszék éppen ülésezik,"' de ha már ott volt, bekapcsolódott a táblabírák beszélgetésébe. Naplójának feljegyzése a köznemesi mentalitással, provincializmussal, a magyar nemzet elmaradottságával való szembesülésének elkeseredését tükrözi: „Az atyafiak a politikáról fecsegtek. «Ilyen szabadságot, mint minálunk, bizony sehol sem találhat az ember, még az angoloknak is csak papíron van meg a szabadságuk», és így tovább. Alig gondolkoznak ezek az emberek, s ha igen, akkor is csak magukra gondolnak - a parasztról teljesen megfeledkeznek, semmiség a szemükben. - Minő ékesszólással kellene bírnunk, hogy meggyőzzük ezeket az embereket, anélkül, hogy megsértenők, hogy igazságtalanok és tudatlanok - és minő bölcsességgel és földöntúli szerencsével, hogy helyesebb elvekre vezethessük őket!" Milyen kemény ítélet ez az ítélkezők felett egy arisztokrata szájából. 33 Hajdú Lajos, 1985.405. 34 Széchenyi István, 1978. 187.; Bényei Miklós, 1995. 33-34.; Székelyhíd Gustav Stubcnberg gróf (7-1833) birtoka volt ekkor, de a stájer eredetű esalád nem tartózkodott a mezővárosban. - Nagy Iván, 1863. X. kötet, 381. 35 bakator = sötét rózsaszín bogyójú szőlő - Vö.: Ballagi Mór, 1873. 1. 63.; Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra. Klny. a Debreceni Déri Múzeum 1974. évi évkönyvéből. Debrecen, 1975. 433.; A Pallas Nagy Lexikona 2. kötet. Budapest, 1893. 492. szerint a bakator az olasz eredetű (Bacca d'Oro = aranybogyó) piros szőlőből készült sárgásszínű, savanyú pccscnycbor, amely hosszas, 8-15 esztendős érlelés után hozta ki igazi zamatát.; A veder= dongás facdényből lett bormérték, többféle is volt, 10,9-47 liter közötti űrtartalommal. - Bogdán István, 1987. 93. 36 Sajnos az ekkor tartott úriszék dokumentumai nem maradtak fent, s Széchenyi sem utal rá naplójában, hogy milyen ügyekkel foglalkoztak. 292