A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban
Az úriszék tartása a földesúrnak nemcsak joga, hanem kötelessége is volt. Ezt már Werbőczy Hármaskönyve is kimondta az isteni és emberi jogra hivatkozva: „Minden földesúr, bármiféle jobbágyai, parasztjai és nemtelen cselédjei részéről, minden megsértett vagy károsított panaszos embernek puszta kérésre és panaszára, azonnal tartozik törvényt és igazságot tenni és szolgáltatni. " 27 A vérhatalmat, a jus gladiit, vagy közismertebben pallosjogot a földesurak királyi kiváltságlevél vagy usus alapján gyakorolták. Gyakorlása elsősorban a főrangúak körében általános, köznemesek és közbirtokosok nem gyakorolták, ők csak olyan ügyeket tárgyaltak, amelyekben nem volt várható halálos ítélet kimondása. A székelyhídi uradalom földesura pallosjoggal rendelkezett, s még 1828-ban is végrehajtottak két halálos ítéletet két nagylétai illetőségű személyen. Az úriszékek bíráskodási gyakorlatában a XVIII-XIX. században jelentős átalakulás tapasztalható. Korábban széles, szinte korlátlan hatáskörét a felvilágosodott abszolutista államhatalom centralizációs és ugyanakkor jobbágyvédő-adóalapvédő politikája egyre inkább ellenőrzi, korlátozza, eljárásban szabályozza. 2S Az úriszékek ülésének ideje teljesen változó volt. A székelyhídi uradalom hiányos iratai nem teszik lehetővé ennek rekonstruálását. De országos viszonylatban tudjuk, hogy volt, ahol évente csak egyszer tartottak úriszéket. Két ülés között az uradalmi ügyészek, a jegyzők, az írnokok és a tisztek működtek, készítették elő a következő sessiót vagy hajtották végre az előző ítéleteit, ezért ők is az úriszéki szervezethez és személyzethez sorolhatók. Az úriszéken általában egy elnök, két convocatus és két törvényes bizonyság bíráskodott. Az úriszék elnökét a földesúr választotta ki és hívta meg. Az elnök lehetett maga a földesúr is. A meghívott convocatusnak, meghívott közbírónak nevezettek között földesúri családtagokat, rokonokat, jogtudó nemeseket, vármegyei tisztviselőket (főjegyző, szolgabíró, táblabíró stb.). Mint jogtudók kerültek az úriszékre az ügyvédek. Az úriszéket az 1848. április 11-én V. Ferdinánd által szentesített, 3 1 cikkelyből álló törvénycsomag (áprilisi törvények) XI. te. eltörölte. 29 A földesúri joghatóságot végül az 1849:9. te. 4. §-a szüntette meg. 1 " Varga Endre, Eckhart Ferenc, Degré Alajos, Kállay István nagy formátumú kutatásaik 1 ' alapján mintegy 150 helységet azonosítottak a történelmi Magyarországon, ahol úriszéket tartottak. Ezek számát gyarapítja Székelyhíd, melyre sajnos egyikük sem hivatkozott. A történelmi szakirodalomban ugyanakkor mégis ismeretes a székelyhídi úriszék Hajdú Lajos 1985-ben megjelent munkája révén. 12 27 Werbőczy István Hármaskönyvc III. 26. 28 E kor konkrét úriszéki bíráskodási gyakorlatának átfogó monográfiája Kállay István könyve (Budapest, 1985.), amely nemcsak a büntető-, hanem a polgári ügyeket is bemutatja az egész országra kiterjedően, melynek forrásbázisa, elsősorban az Országos Levéltárban őrzött úriszéki iratanyag. 29 Molnár Erik (szerk.): Magyarország története I. köt. Budapest, 1964. 494; Magyar Nagylexikon 2. köt. Budapest, 1994.235. 30 Kállay István, 1980.233. 31 Ekhardt Ferenc, 1954.; Varga Endre, 1958.; Kállay István 1980. és 1985. 32 Hajdú Lajos, 1985. - Könyve, a rabtabcllák és büntetőper kivonatok alapján készült. Az általa említett diószegi-székelyhídi uradalom rabtabclláinak jelzete az Országos Levéltárban: OL. C-43. 82. II.; A rabtabellákat és büntetőper kivonatokat az uralkodó rendelkezésére, 1757-ct követően a megyek, szabad királyi városok és pallosjogú uradalmak terjesztettek fel a helytartótanácshoz arról, hogy félévenként vagy évenként név szerint kik, miért, mennyi ideig voltak börtönükben, mikor és hogyan szabadultak, - illetve arról, hogy a büntető törvényszék melyik ülésen kik ellen, miért, milyen ítéletet szabtak ki, és ezt milyen bizonyítékokra alapozták. 291
