A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország

indul. Bővítménye a testrésszel egybeszabott. Eleje deréktól elhegyesedő, „csákós". Széles gallérján, elején, alján, ujján, és a zseb imitálásaként barna prémezés. Nyakánál hosszú, vörös irhabőr összekötő szalag, mely egyben átalvető a vállra - panyókára - vetve viseléshez. Díszítménye: önálló rátétvirágokból és irhaborításokból áll, hímzés jellegű díszítmény csak a motívumok zsinóros kontúrozásával jelenik meg rajta. A tulipán, szegfű és rozetta motívumok klaszszikus, régies megfogalmazásúak, döntően vörös színűek. A gyapjúfonalas zsinórozás zöld, vörös és fekete színű, a virágmotívumok leöltögetett, szeszélyesen kanyargó vörös szironyindákra vannak fűzve. A hát teljesen, az eleje és ujja kisebb mértékben díszített. A hát összetett virágtővé szerkesztett mintáján a központi motívum egy felnagyított szegfű. Az ujján szimmetrikus, az elején aszimmetrikus kisebb virágtövek. A szegélyek és a szabásvonalak irhaborításai fehér, vörös és kék színűek, a színesek tulipán és karéjos „almás" mintájú csipkézett széllel is előfordulnak. Kiegészítő díszítmény a zöld szironyozás a fehér irhaborításokon, a vörös bőrpillangók és sallangok a derékvonalon, és a háton elszórt vörös és kék gyapjúbojtok. Állapota: szőre kihullott, prémje megfakult, de díszítménye jó állapotban van." Női ködmön (D. Gy. 692.) -Mezőkövesd, 19. század 2. fele

12 Mérete: háta h: 43 cm, ujja h: 48 cm, aijabőség: 115 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbör. Szabása karcsúsított, fodros aljú típus. A hát karcsúsító szabásvonala ívelt, bővítménye külön betoldott ék alakú bőrdarabokból áll. Ujja hosszanti irányban két-két darabból szabott és vörös bőr varráserősítő „vóccal" van összevarrva. Fekete bárányprém szegélyezi az elején és a nyakán. 3 db kerek, vörös bőrgombbal, „somgombbal" záródik. Díszítménye: színes selyemhímzés, vörös és sötétzöld irhaborítás, utóbbin szintén hímzés. A vastagabb selyemfonallal készült hímzés színe főként kétféle bordó, élénk színekkel tarkítva. A virágmotívumok a szakaszonként eltérő irányú laposöltésekkel sávszerűén osztottak. A hát teljes felülete hímzett, bordó oldalnézeti „pávaszemes" rózsákkal, zöld levélkékkel. Eleje szintén teljesen hímzett, bordó rózsákkal és kék nefelejcsekkel. Ujja a vállnál és az ujjvégen hímzett. Az irhaborítás az elején, ujján széles, a hát szabásvonalán keskeny, utóbbi széle karéjos, „almásolt". Hímzésük a fehér alapbőrön alkalmazottól eltérő színű és motívumkincsü: a leveles hullámindára fűzött virágok, szegfűk és gránátalmák narancssárga színűek. Kiegészítő díszítménye: a fodrán nagyméretű vörös és fekete börpillangók. 11 A bükkaljai Tárd női viseletében a szomszédos Mezőkövesdről érkező matyó és az bger környéki palóc hatások keveredtek. A fehér alapszínükben és karcsúsított, fodros aljú formájukban a mezőkövesdi „kuzsuval" rokon, de attól eltérően díszített, jellegzetes vörös rátétvirágozású ködmöneiket a dél-borsodi, geleji és bükkábrányi szűcsök készítették, kizárólag a tardiak számára. A kövcsdi kuzsuval ellentétben amelyeken a hímzés már teljesen eluralkodott, rátét csak a szabásvonalakat és a szegélyeket kísérő irhaborításban maradt fenn - a rátétvirágozást mindvégig megőrizték. A Déri-gyűjtemény tardi ködmönc esetében talán túl korainak tarthatjuk a gyűjtő 18. századi közepi adatolását, de mindenképpen egy igen korai képviselője a tardi ködmöntípusnak. Formáján, hosszán és a bővítmény megoldásán visszaköszön a mente és a dolmány szabásmódja. A klasszikus, régies megfogalmazású rátétvirágok még teljesen cgycduralkodóak, míg a 19. század végéről ismert és közölt darabokon a hímzés térkitöltő szerepben ugyan, de egyre nagyobb felületen van jelen (LAJOS Á. 1958. 101-102; FÜGBDI M. 1982. 255; KRHSZ M. 1979. XII. színes tábla). 12 Déri György téves meghatározása: Sárközi női bőrködmön. Fehér bárányszőrméből készült tipikus sárközi ruhatárgy, melynek dísze applikált és selyemmel hímzett. Hátán felül tolcg hímzett piros pávaszemes minták, alul és alsó része mentén számtalan piros rózsa. Az utóbbit a bennszülöttek „ruzsás ködmönnek" neveztek, ügy falusi szűcsmester kézzel varrt remekműve. Ocscny, Sárköz (Tolna vm.), XIX.század 2. fele. (Mivel a többi viseleti darabbal ellentétben nincs rajta eredeti Déri-pecsét, ezért elképzelhető, hogy ezen a számon valamikor tényleg sárközi ködmön volt bclcltározva. A leírás azonban illik a matyó ködmönre is.) 272