A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország

Állapota: rossz állapotban van, jobb ujja félig ki van szakadva, a bőr több helyen kihasadt, gallérprémje kihullott, a hímzés feslett.

11 Női ködmön (D.Gy. 1755.) - Varsány, Nógrád megye, 20. század eleje

14 Mérete: háta h: 47 cm, ujja h: 60 cm, aljabőség: 120 cm Anyaga: barnára festett timsós kikészítésű juhbőr. Szabása: karcsúsított, rövid derekú. A karcsúsító vonalak találkozásánál a kiszélesedő szabással képzett kis bővítmény van. Lefelé szélesedő eleje egymásra hajló, fémcsatos vörös irhaövvel zárható. Eleje és oldala külön szabott. Vállrésze szintén külön szabott, un. vállfoltos, a vállfolt mélyen ívelt, háta nyújtott hatszögletű felületet ad. A varrásvonalakban a hát szabásvonalai kivételével - vörös irhabőrből készült „vóc", azaz varráserősítő csík. Ujja a karöltőben kissé ráncolt. Fekete bárányprém szegély a nyakán, elején, alján és az ujján. Díszítménye: színes selyemhímzés és vörös irharátét, A hímzés piros, fehér és zöld színű selyemfonallal készült, kontrasztos hatásra törekvőén a színek sűrűn váltakoznak. A hát és az oldal teljesen hímzett. A hatszögletű hátrészben kissé aszimmetrikus minta, 3 nagy forgórózsából álló virágtő virágcserépben, kisebb rózsa (nefelejcs) töltöelcmekkel. Oldalán befelé hajló bogyós ág nefelejcsekkel és forgórózsával. A vállfolton szalagcsokorba kötött bogyós ág forgórózsával, kis levelekkel. A háton a szerkezeti szabásvonalakat hímzés fedi, a vörös vóc helyett egy piros hímzésű szárra fűzött kettős zöld levélsor. Ujján szimmetrikus virágtő bogyós ágra fűzött rózsákból. Az irhaöv hátsó, rögzített részén szintén hímzés, leveles hulláminda nefelejcsekkel. A karéjos „almások" szélű vörös irharátét csík a prémezés mentén zöld szironyvarrással van rögzítve. Az alján a rátétet a vörös öv helyettesíti, mely a háton rögzített, az elején rögzítetlen, az öv fémcsatja poncolt díszítésű. Kiegészítő díszítmény a 2 db zöld gyapjúbojt hátul az öv közepén. Állapota: ép, helyenként a hímzés kifeslett, a prémből a szőr helyenként kikopott." 13 A matyó női ködmön, a „kuzsu" mezőkövesdi szűcsök munkája. A felületet teljesen beborító hímzett díszítmenyenek szerkezete nagyfokú állandóságot mutat, már a legkorábbi ismert, az 1870-cs évekből származó darabokon is ugyanolyan, mint az évtizedekkel későbbieken. Díszítettségének mértéke befolyásolta a kuzsu rangját és visclésmódját, a legbecsesebb „első kuzsura" csak keveseknek tellett, múzeumi gyűjteményekben is ritka. A Déri-gyűjtemény rossz állapotú mezőkövesdi ködmönc az ujjhímzes szélessége alapján a „második kuzsu" szerepét tölthette be, melyet téli tcmplomozáshoz viseltek. Az I. világháború után szorult ki a viseletből, hagyományos viselési rendje felbomlott, már csak idős asszonyok öltötték fel alkalomszerűen (DAJASZÁSZYNÉ DIETZ V. 1956. 68, 78; FÜGÉD! M. 1997. 428-431). 14 Déri György leírása: Női ködmön barna bársonyprémből, fekete prémmel beszegve. Sok piros bőrdísszcl, piros bőrövvel, valamint borvörös és zöld sclyemvarrásokkal. A minta Borsod és Heves megyében, valamint Szolnok megyében is gyakran használatban volt. Varsány (Nógrád vm.), XX. sz. eleje. 15 A palóc területeket több nagyobb szűcsközpont látta cl ködmönnel és a hasonló megjelenésű ujjatlan változatukkal, a „cucajjal". Ez a típus Balassagyarmaton készülhetett, erre utal a külön szabott eleje- és oldalrész, a vállfolt, a csatos öv, a dús hímzés a vállfolton és az oldalán, hát szabásvonalában a vörös vóc helyett a hímzett szár alkalmazása és a hát hímzésmintájában megfigyelhető enyhe aszimmetria, (v.o. KrcszM. 1977.3-5). 273