A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország

Női ködmön (D. Gy. 629.) - Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1892* Méretei: háta h: 35 cm, ujja h: 52 cm, aljabőség: 97 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbőr. Szabása: karcsúsított, fodros aljú típus. A hát karcsúsító szabásvonala erősen ívelt. Deréktól lefelé külön darabbal toldott, a karcsúsító vonalak alatt sűrűn beráncolt fodor bővítmény. Nyaka mélyen kivágott, alja elhegyesedően egymásra hajló, „csákós". Ujja két darabból szabott, lefelé szűkülő, az ujjvége ívelten felvágott. A vállvarrásban vörös bőrrel készült varráserősítő csík, „vóc". 8 db spirál formájú díszes fémgombbal zárható. A bőrruhákon eléggé szokatlan módon a gombhoz nem sodrott bőrszironyból képzett bújtató tartozik, hanem egy levarratlan, felhajtható irharátéten kivarrott gomblyukak. Díszítménye: egyszínű zöld selyemhímzés és fehér irhaborítás. Hímzése sötétzöld sodratlan selyemfonallal készült, mintája tömör szerkesztésű virágbokrokból áll: rozmaringleveles száron rózsák. Hímzett a teljes hát, az elején a gombolásrész, körben az aljtoldás, és az ujjvég. A hátközépen három, az oldalának „vese virágján" egy nagyobb rózsa, az elején és ujjvégén pedig kisebb rozmaringleveles rózsák. Utóbbiak pikkely-szerű, leveles sormintával szegélyezve, mely az aljtoldalékon is megismétlődik. A fehér irhaborítás a széleket, az ujj elülső részét és a szabásvonalakat is fedi hosszanti irányban, rajta egyszerű leveles hímzés. Kiegészítő díszítmények: vörös és drapp bőrpillangó az ujjvégén, horgolt zöld gyapjúgombok a fodron és az ujj ívelt hasítékán, fekete bársonycsík a deréktoldalékon. Széle vörös irhabőrrel van körbeszegve. A gomboláspánt alatt a szűcsmester kézírásos jelzete: „Makkos Istvány 1892, Jász Berényben 10/24". Állapota: ép, az ujján a hímzés kissé feslett.

9 Női ködmön (D. Gy. 594.) - Tárd, Borsod megye, 18. sz. közepe™ Mérete: háta h: 57 cm, ujja h: 60 cm, aljabőség: 181 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbőr. Szabása: karcsúsított, fodros aljú típus. Egyedi szabásmóddal készült, az ujj egybeszabott az eleje felső részével, a szabásvonal a karöltő aljától a mellvonalon húzódik végig vízszintesen. A hát karcsúsító szabásvonala egyenes, a karöltő aljától 7 A ködmön formatípusa, díszítményénck szerkezete és motívumvilága a Békés megyei ködmönökével mutat hasonlóságot. A dél-alföldi mezővárosok szücstcrmékcinck formai és ornamentális rokonságát magyarázhatja a különböző szűcsközpontok vásárkörzetcinek és a szücslcgényck kötelező vándorlási körzetcinek érintkezése is (KRESZ M. 1979. 46-47). 8 Déri György leírása: Jászsági női bőrködmön. Teljesen zöld színű. Melle, háta és kézelőjének alsó része teljesen be van fedve sötétzöld, sodratlan selyem hímzésekkel. A ködmön széleit nem báránypróm, hanem piros irhapánt szegélyezi. Érdekesek az ónból készült mcllgombok. A mellén levő gomblyukak alatt egy névfelírás: „Makkos Istvány Jászberény 1892." A jászsági subák is többnyire fehér alapon zöld hímzésűek. Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), 1892. 9 A Jászság az alföldi szücsmcstcrscg legnépesebb központja volt a 19. század folyamán. A különféle bőrruhákkal távolabbi területeket is ellátó jászsági szűcsök helységenként specializálódtak, a női ködmönöket a jászberényi szűcsök készítették, a különböző vidékekre különböző színű alapra és színre hímezve. Az egyszínű zöld selyemhímzésü, mélyen kivágott „kurta női ködmönöket" a jászsági településeken csak az 1870-80-as évekig viselték, ezután a Pest megyei visclctcs tavak számára készítették (GYÖRFFY 1. 1924. 1; KRESZ M. 1978. 334-335; KRESZ M. 1979. 50-51; GULYÁS É.-TÓTH J. 1987. 345-347). 10 Déri György leírása: Női fehér bőrködmön. Színes irhából kivágott és kézzel felvarrt tulipán, rózsa cs növény minták fedik ezen applikált díszű ősrégi ködmönt. A fekete bárányprém pótolva van. Érdekes a szabása. Valószínűleg meleg melles felett hordták. A nők panyókára vetve viselték, templomba jártak benne. Akkoriban a nők és a férfiak Tardon még nyáron is vállukra akasztották a ködmönkét és azzal is táncoltak. (Lásd Györffy István Matyókönyvc) Majdnem biztosan megállapítható, hogy aXVIH. század közepén házilag vagy juhászok által készült. A falusi szücscéhek csak később, a 19. század elején alakultak. Ekkor már ők készítették az applikált bőrruhákat szegényebbek részérc, a gazdagabbak inkább selyemmel hímzett drága ruhát vettek. Tárd (Borsod vm.), XVIII. század közepe. 271