A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország

gyűjtő. Ezen időszak elején még a szűcstermékek virágkoráról beszélhetünk, azonban a korszak végén, a 19-20. század fordulóján már egy rendkívül gyors korszerűsítési hullám tanúi lehetünk, melynek során a szőrmés bőrruhákat kiszorították a polgárosodó viseletbe jobban illő vastag bélé­sű posztóujjasok. A Néprajzi Múzeum két nagyarányú - 1910 körül, illetve 1920 és 1934 között zajló - gyűjtési akciója is ehhez az időszakhoz fűződik, az ekkoriban a főként országos vásárokon beszerzett darabok képezik a bőrruha-gyűjtemény törzsanyagát (KATONA E. 2000. 210-211). El­képzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a Néprajzi Múzeum szakemberei - az említett szakmai tanács­adás mellett - esetleg „ki is ajánlották" Déri Györgynek az általuk megvenni már nem kívánt, de a látókörükbe került mívesebb példányokat. E gyűjteményfeltáró jellegű feldolgozásban elsőként az alföldi és észak-magyarországi dara­bokat mutatjuk be, figyelmen kívül hagytuk azonban a posztóból vagy másfajta textíliából ké­szült, prémes juhbőrrel bélelt felsőruhákat, mint határterületnek tekinthető szűcstermékeket.' A tárgyleírásoknál Déri György helymeghatározásait közöljük a megnevezés, a leltári szám és az időmeghatározás mellett, kivéve, ahol tévedése egyértelmű. A tárgyleírásokban a bőrmellények és a ködmönök esetében Kresz Mária, a kisbundánál Dorogi Márton formai tipológiájára támaszkod­tunk, melyet a magyar parasztviseletek legújabb összefoglaló feldolgozásai átvettek (KRESZ 1978.333; 1979. 24-27; DOROGI M. 1962. 18-19; FLÓRIÁN M. 1997. 70, 675; 2001. 137. 145, 148). TÁRGYLEÍRÁSOK Női ködmön (D. Gy. 590.) - Békés, 19. sz. 2. felé Méretei: háta h: 41 cm, ujja h: 51 cm, aljabőség: 121 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbőr. Szabás: karcsúsított, fodros aljú típus. Rövid derekú, a hát karcsúsító szabásvonala egyenes, kis­mértékű bővítménye a karcsúsító vonalak aljába ékelt egy-egy háromszög alakú bőrdarabból áll. Alja elöl elhegyesedöen egymásra hajló, „csákós". Kétoldalt függőleges állású hasított zseb, mely béleletlen, nyitott. Fehér göndörszőrü bárányprém szegély a nyakán, ujján, elején, alján és a zse­ben. A nyakprémbe öltött díszes pakfongombbal zárható. Diszítménye: színes börrátét virágok és színes selyemfonalas hímzés, fehér irhaborítás. A kétféle díszítőtechnika kombinációjában az aprólékos, finom kidolgozású rátétvirágok vannak hangsúlyo­sabb szerepben, a hímzés inkább csak kiegészítő szerepű. A rátétvirágok vörös, zöld és fekete szí­nű vékony szattyánbőrből készültek és motívumonként több színből vannak összeállítva. A különálló apró bőrdarabkákat fekete fonallal öltögették le. A hímzés színei kevert színek, olaj­zöld, kétféle okkersárga, fehér és fekete. A háton a hímzéssel kombinált rátétes díszítmény mintá­ja egy ún. „tizenkét ágú csillag", mely 12 apró virágú hímzett koszorúból és annak közepén egy hatágú, áganként váltakozó színű rátétes csillagból áll. A csillag belsejében világoskék színű fém­keretes üveggomb. A hátközép további diszítménye szintén kombinált, rátétes tulipánok és forgó­1 Egy lorockói női börmcllény (DGy. 610.) és egy cigándi női ködmön (DGy. 796.) elveszett a gyűjtemény­ből, valószínűleg még a háborús évek alatt. 2 Déri György leírása: Női fehér börködmön. Fehér irhával applikált finom szűcsmunka. Leginkább a hátá­nak a díszítése érdekes. Feltűnnek a piciny és finom applikált irhafoltokból és apró hímzésekből készült vi­rágminták. Közöttük egy sclycmhímzésből készült szívminta és felül egy finom kivitelű kombinált csillagminta, kék gombdísszel. Elején mindkét oldalt fekete zsinórozás és 2 pakfon-gombsor között sokszí­nű vékony börszalagokból képzett szironyozás. Széle, gallérja és ujjának vege fehér bárányprém nyomait mutatja. Békés (Békés vm.), XIX. század II. fele. 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom