A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország
Petrovszki Ildikó A DÉRI GYÖRGY-GYŰJTEMÉNY SZŐRMÉS BŐRRUHÁI 1. ALFÖLD ÉS ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A Déri Múzeum néprajzi gyűjteménytárának önálló, lezárt nyilvántartási egységként kezelt része a Déri György-féle népművészeti gyűjtemény, amely jól ismert a szakmai közvélemény körében, ugyanis számos darabja került már publikálásra népművészeti kiadványokban. Déri György tüzér ezredes a múzeum névadójának és donátorának, Déri Frigyesnek a fivéreként valószínűleg családi indíttatásból, az 1900-as évek elejétől kezdett műgyűjtő tevékenységbe, előbb nagyszebeni majd győri állomáshelyein. Az 1920-as évek végén Budapestre költözve rendszeresen tanulmányozta a Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyüjteménytárát és folyamatos kapcsolatot tartott fenn a korszak legjelentősebb néprajztudósaival - többek között Bátky Zsigmonddal és Györffy Istvánnal - akik szakmai útmutatásaikkal segítették őt a tárgyak felkutatásában és hitelesítésében egyaránt. Gyűjteménye felépítésében arra törekedett, hogy a történeti Magyarország jellegzetes néprajzi tájegységeit a legjellemzőbbnek gondolt tárgyi világukon - elsősorban népviseletükön és sajátos díszítő technikájú ünnepi használatra szánt tárgyaikon - keresztül tudja megragadni. Minden egyes tárgyról leírást készített, azokat szakszerűen csoportosította, földrajzi kiterjedésüket pedig térképlapokon ábrázolva igyekezett a gyűjteményében tárgyakkal még nem képviselt tájegységekből is egy-egy jellegzetes tárgyegyüttest felkutatni, a hiányokat pótolni. Déri György ezt a műfaji, térbeli és időbeli tekintetben egyaránt kiemelkedő értékkel bíró, a 2131 tételszámon 2318 darab tárgyat számláló népművészeti gyűjteményt 1939-ben ajándékozta Debrecen városának. Az ajándékozási szerződésben foglaltak szerint a gyűjteményt önálló múzeumi egységként kezelve, állandó kiállítás keretében kívánták a nagyközönségnek bemutatni. A hosszas előkészületek után 1941-ben megnyílt Déri György ezredes Hazafias Néprajzi Múzeumban a bemutatás legfontosabb rendező elve - a gyűjtő eredeti alapkoncepciójához igazodva és a korabeli kiállítás rendezési gyakorlatnak megfelelően - a táji-etnikai csoportosítás volt. Az üvegtárlókban bábukon bemutatott viselet együttesek a köréjük rendezett, az adott vidékre jellemző díszes tárgyakkal reprezentálták a különböző etnikai csoportokat (MAGYARI M.-PETROVSZKI I. 2004, 2005) A viseletek hangsúlyos és egyben látványos központi elemei voltak a díszített bőrruhák. A kiállítást rendező Lükő Gábor kiegészítő gyűjtéseiből származó darabokon kívül, a Déri Györgygyűjtemény törzsanyagát alkotó 25 női viselet együttes közül 14-hez, a 22 férfi viselet közül 4hez tartozott valamilyen bőrruha (DMNA 2102/84). A Déri-gyűjtemény 22 darabból álló bőrruha kollekcióját tárgytípus szerint 13 db ködmön, 7 db bőrmellény, 1 db nagybunda és 1 db kisbunda alkotja. A bőrruhák gyűjtési hely szerinti megoszlása hozzávetőlegesen visszatükrözi a teljes Déri-gyűjtemény földrajzi összetételét: 6 db (27%) az alföldi, 5 db (23%) az észak-magyarországi, 8 db (36%) a dunántúli és 3 db (14%) az erdélyi területekről származik. Készítési idejüket többségében - egy tardi ködmön és egy kunsági bőrmellény kivételével -a 19. század második felére és a 20. század első évtizedeire határozta meg a 267
