A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Régészet, ókortudomány - Ringer István: Kora Árpád-kori településrészlet Tiszatarján-Naba-ér parton
ban. 4 '' Két fazékaljon lehetett megfigyelni plasztikusan kiemelkedő, kereszt és kör alakot formázó fenékbélyeget. A korábbi kutatásban felmerült a gondolat, miszerint a fenékbélyegek mérete közötti különbségből kronológiai következtetéseket lehet levonni. 50 Mai ismereteink szerint a fenékbélyegek sem méretüket, sem formájukat tekintve nem alkalmasak időrendi vizsgálatra. Az Árpád-kor teljes időszakában előfordulnak úgy a telep-, mint a sírkerámiában, változatos formában és méretben. A legvalószínűbb elképzelés szerint a fenékbélyegek a fazekas mestert vagy családot jelölték, s talán kezdetleges termékvédjegyként is funkcionálhattak. Sl A tiszatarjáni fazekak változatos alakja és mérete egybevág azzal a „formagazdagsággal", melyet 10-11. századi településeink edényanyagával kapcsolatosan már korábban feltételezni lehetett.'' 2 Funkcionális tekintetben vizsgálva a tiszatarjáni településrészlet edényit, a fazekak döntő túlsúlya szintén általánosnak tartható a kora Árpád-korban. 51 Mint arról az edények elemzése során fentebb már szó esett, virágcserép alakú tálhoz tartozó töredékek is előfordulnak leletanyagunkban. A virágcserép alakú tálak - a bordásnyakú edények mellett - eddigi ismereteink szerint kizárólag a 10-11. századi településeink leletanyagában tűnnek fel. 54 Legnagyobb számban az Esztergom-Szentgyörgymezei település feltárásán kerültek elő formai elemzésre alkalmas, kiegészíthető tálak, tálprofilok. 55 Az edénytípus a borsodi földvár területén feltárt, 10. századra keltezett település leletanyagában is megtalálható. 5 '' Az Árpád-kori kerámiakutatásban napjainkban jelent meg az a nézet, miszerint a „bográcsos" és „bogrács nélküli" települések között időrendi különbséget lehet sejteni.. 57 Kétségtelen tény, hogy több korainak tűnő Árpád-kori településről hiányzik ez a tárgytípus 5 *, s az is, hogy a tiszatarjáni lelőhely lelctanyaga látszólag remekül illeszthető c települések sorába. Magam részéről óvakodnék állást foglalni e kérdésben, arra viszont feltétlenül utalni szeretnék, hogy a Tiszatarjánhoz hasonlóan alföldi jellegű Mczöpetcrd határában egy közelmúltban végzett leletmentő ásatás során 10-11. századi lcletkörnyezetben (településrésziét) került elő formai elemzésre alkalmas, kiegészíthető korongolt cserépbogrács. Érdekes ugyanakkor az is, hogy a jelentős számú kerámiaanyagban (körülbelül tízszerese a tiszatarjáninak) az említetten kívül egyetlen további bográcstöredék sem volt, egyértelműen a fazekak domináltak. E lelőhely leletanyagának részletes feldolgozása feltehetően tovább árnyalja majd a kora Árpád-kori településeink anyagi kultúrájáról eddig kialakított képet. 5 '' 48 A korábban kizárólagosan avar kori specifikumnak tekintett belső peremdísz X. századi továbbélését Mcsterházy Károly bizonyította elsőként. MESTERHÁZY 1983. 153; 2. ház. Azóta több kora Árpád-kori kerámia együttesből ismerünk belső peremdíszes edényeket, így Pl. Esztergom-Szcntgyörgymczőről (LÁZÁR 1998.), vagy az Edelény-Borsodi földvár területén feltárt 10. századi település házaiból. WOLF 2002. 2003. 49 WOLF 2003. 7. kép, 3. rajz. Kora Árpád-kori településeinkről elvétve kerülnek elő cserépfedő töredékek. XI-X11. századra kelctezett fedőket ismerünk Sajólád-Kcmcj település feltárásából. WOLF 1989. 72. 50 A fenékbélyeges edényekkel Höllrigl József foglalkozott elsőként. Az általa vizsgált edényekből kiindulva vélte úgy, hogy az Árpád-kor korábbi időszakára a nagyobb fenékbélyeg voltjellemző, mely kitöltötte az egész edény alját, míg a korszak későbbi szakaszában a kis fenékbélyegek domináltak. HÖLLRIGL 1930. 51 A fenékbélycgckkel kapcsolatos eddigi elképzelések összefoglalása: SZŐKE 1994. 257. 52 A Kárpát-medence 10-11. századi kerámiájában számolhatunk az avar/szláv hagyományok továbbélésével, továbbá a honfoglaló magyarok által elterjesztett új edénytípusokkal is. 53 TAKÁCS 1998. 56. WOLF 2003. LÁZÁR 1998. 54 Megtalálhatóak ugyanakkor 10-11. századi sírokban is KVASSAY 1982. 23-24. 55 LÁZÁR 1998. 56 WOLF 2002. WOLF 2003. 57 WOLF 2002. WOLF 2003. 102 58 WOLF 2003. 62-67. 59 M. Nepper Ibolya szóbeli közlése. 206
