A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Régészet, ókortudomány - Ringer István: Kora Árpád-kori településrészlet Tiszatarján-Naba-ér parton

A lelőhely szűkebb környezetéből feldolgozott és közzétett telepkerámiából a Mezőkeresztes - Cet-halmon feltárt, - az ásató elképzelése szerint a 9. század végén/10. század elején keletkezett, s a 11. században elpusztult - település anyagával való összevetés a földrajzi közelség miatt indokoltnak tűnik.

60 Noha az itt feltárt töredékeken inkább a vonal-hullámvonalköteg, illetve ezek váltakozása a jellemző díszítőmód, van néhány olyan fazék a közzétett lelctanyagban, melyek mind formájukat, mind díszítésüket tekintve hasonlóságot mutatnak a tiszatarjáni házak kerámiáival."

1 A kora Árpád-kori kerámiakutatásban fontos állomást jelentett a Borsodi földvár területén feltárt 10. századi település edényanyagának feldolgozása, s az eredmények részbeni ismertetése.

í>2 A 8. számú ház bontása során előkerült ép, vagy kiegészíthető fazekak formakincse és technikai kivitelezése csaknem mindenben megegyezik a tiszatarjáni 86. ház hasonló típusú edényeivel.

M A Sály-Latoron feltárt, 10-11. századi település - közzétett - fazekai elsősorban díszítésmódjukban mutatnak nagyfokú hasonlóságot a tiszatarjánival.

64 A technikai-tipológiai vizsgálatok, valamint a fentebb említett analógiák alapján megállapítható, hogy a Tiszatarján - Naba-ér parti település kerámiaanyaga jól illeszthető a kora Árpád-kori edénymüvességünkről az eddigi kutatások alapján körvonalazódott képbe.

65 Állat csont Az állatcsont anyag vizsgálatából leszűrhető következtetések - hasonlóan a kerámiaanyaghoz - valószínűleg módosulnának, ha lehetőség lett volna a település valamennyi objektumát feltárni. A meghatározásra alkalmas állatcsontok viszonylagos fajgazdagságra utalnak.

66 A vizsgált csontanyag összesen 53 darabból állt, ebből 14 nem volt meghatározható, beazonosítható. A csontok fajtani eloszlása a következő: Szarvasmarha (Bos taurus): 20 db 60 WOLF-S1MONY1 1995. 5-32. SIMONYI 2001.. A kronológiai érvelésnél némi zavar fedezhető fel: „habár soványítás technikailag és díszítésben sok töredék inkább 9. századi hagyományokat mutat nincs okunk feltételezni, hogy az öt házból álló településrésziét már állt volna a 10. századot megelőzően" Ugyanakkor néhány sorral lejjebb az anyagközlő a település 9. század végi keletkezését feltételezi, a dolgozat címében viszont ismét 10-11. század szerepel. SIMONYI 2001 371. E minden rosszindulattól mentes utalás is jól példázza azt a nagyfokú bizonytalanságot, mellyel a kutatás a 9-11. századi telepkerámia pontosabb datálási kísérleténél szembesül. 61 A 21. ház edényei, a 22. ház 3. számú fazeka. A közölt profilrajzok alapján viszont feltűnő a két lelőhely peremformái közötti különbég. A mczőkcrcsztcsi fazékpercm-típusok közül több egyáltalán nincs meg a tiszatarjáni anyagban, így pl. az általában középső Árpád-korra jellemző szalagpcrcm sem. SIMONYI 2001 383-390. 62 WOLF 2002. 39-60. WOLF 2003. 63 A hasonlóság egyes esetekben nagyon meglepő. A borsodi 13. edénynek (WOLF 2002. 49. illetve 24. kép), valamint a tiszatarjáni 86. ház ép fazekának a magassága, száj- és fenékátmérője, s az alakja is megegyező, színük és díszítésük módja is teljesen azonos. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Wolf Máriának, hogy a borsodi lelctanyagot - beleértve a még közölctlcncn edényeket is - tanulmányozhattam. 64 MESTERHÁZY-PARÁD1 1996. 432. illetve részben MESTERHAZY 1986. A sályi ásatások jelentősége részben abban rejlik, hogy az egymásra rétegződések, a szuperpozíciók miatt a település belső időrendje a X-X1I1. század között viszonylag jól meghatározható. Az itt előkerült nagymennyiségű lclctanyag közzététele vélhetően nagyban segítené a térség Árpád-kori edénymüvességének pontosabb megismerését. 65 Az Árpád-kori kerámiakutatás eddigi eredményeinek alapos összefoglalása több alkalommal megtörtént. TAKÁCS 1986. 10-22. TAKÁCS 1993. TAKÁCS 1997. Ezért csak azokra a tanulmányokra és anyagközlésckrc igyekeztem kitérni, melyek a párhuzamok szempontjából fontosnak tűntek, összevetés vélhetően tovább pontosítja majd ismereteinket. 66 Az állatcsontok meghatározását Csippán Péter végezte. Munkáját ezúton is köszönöm. 207