A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Természettudomány - Juhász Lajos: A Bódva halfaunájának ökológiai értékelése

tanulmányt készítettek. 26 fajt írtak le ebből a víztérből, amelyek között a faunaidegen Carassius auratus mellett a Bódvából ismeretlen, kifejezetten hegyi vízfolyásokra jellemző Cottus poecilopus is előfordul. A fentiek alapján összegezhető, hogy a Bódva teljes halfaunáját több, mint másfél évtizede nem kutatták hazánkban. Szlovákiában pedig - bár a vízrendszer halait vizsgálták -, a folyón csak részleges felméréseket végeztek. Programszerű kutatásaink előzményeit jelentették azok a saját vizsgálataink, amelyeket 1990től kezdtük a folyó Perkupa és Szalonna közötti térségében {Juhász, 1993, 1996, 1999, 2000, Juhász és Szabó, 1995. A Bódva jelzett szakaszáról 26 halfajt mutatunk ki. Ebben a fajlistában {Juhász, 1994) szerepel a kurta baing is (Leucaspius delineatus), amelyet más szerzők addig még nem találtak. 5. ANYAG ÉS MÓDSZER A Bódva halfaunájának programszerű kutatása, amelynek eredményeit jelen dolgozatunkban összegzünk, egyben a legátfogóbb vizsgálat a folyóról. Kutatási programunk újszerűségét jelenti, hogy a vizsgálatokat a Bódva szlovák forrásvidékétől egészen a magyarországi szakaszokig sikerült kiterjeszteni. A Bódva szlovák szakaszán programszerű kutatásaink előtt magyar halászati kutató még nem vizsgálta a halfaunát, így a kapott adatok a folyó teljes (szlovák és magyar) halfaunájára vonatkozóan, a magyarországi ichtiológia új tudományos eredményeinek is számítanak. 5.1. A mintavételi területek A kutatások során jól elhatárolható mintavételi területeket jelöltünk ki a folyó szlovák és magyar szakaszán. A mintavételi területek kijelölésénél arra törekedtünk, hogy az egyes haiaszónákat. a jellegzetes földrajzi környezetet valamint a folyó sajátosságait egyaránt figyelembe vegyük és így a felméréseink reprezentatív képet nyújtsanak a folyó teljes halfaunájáról. A fentiek alapján mind Szlovákiában mind a magyar Bódva szakaszon 4-4 mintavételi zónát jelöltünk ki. A mintaterületeken kívül alkalomszerűen további folyószakaszokon is vizsgálatokat végeztünk. 5.2. A vizsgálatok ideje Monitoring rendszerű mintavételezést 2001. augusztus és 2005. április között végeztük. Egy naptári évben az összes mintavételi területen a vizsgálatainkat április, június, szeptember és november hónapokban folytattuk. 2001-ben így két alkalommal, 2002 2004 között mind Szlovákiában mind Magyarországon évi 4, összesen 14 alkalommal gyűjtöttünk adatokat a X mintaterületen. 2005-ben egy alkalommal mintáztunk. A felmérések konkrét idejét az aktuális időjárási tényezők és a vízállás némileg módosították. Összességében a 4 éves vizsgálati időszakban 113 mintavétel eredményeiből állítottuk össze a folyóra jellemző halfauna fajainak listáját. 5.3. Alkalmazott eszközök és módszerek: A halak begyűjtését egyrészt kisszerszámos eszközökkel (1 méteres oldalú, háromszög alakú fémkeretes hálóval, 1 m

2-es emelőhálóval, kaparóhálóval végeztük. A mintavételezést kiegészítette egy kis teljesítményű lengyel gyártmányú {Radet) pulzáló egyenáramot termelő (350 V, 1,2 A) akkumulátoros elektromos halászgép. Az egyes mintavételi területeket minden adatgyűjtés során azonos eszközökkel, azonos hosszon vizsgáltuk. így az adatgyűjtéseink mind az időben, mind a mintázási módszerekben monitoring rendszerűnek tekinthetők. 138