A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Természettudomány - Juhász Lajos: A Bódva halfaunájának ökológiai értékelése

A terepi mintavételezést általában 3 fő végezte. A kifogott halakat egy nagyobb műanyag ládában gyűjtöttük össze, majd meghatározás, valamint egyes fajoknál (pl.: Salmo tnttta m. fario, Chondrostoma nasus, Leuciscus leuciscits, Leuciscus cephalus) a biometriai adatok felvétele {testtömeg, teljes testhossz, standard testhossz, pikkelyminta) után visszaengedtük a természetes életterükbe. A halfauna általános ismertetéséhez felhasználtuk kutatásunk előzményeként különböző szerzők archív adatait. Ez alapján adjuk meg a Bódva teljes halfaunájának listáját. Vizsgálatunk eredményei alapján közöljük a tényleges (recens) fajlistát, amit döntően a 2001-2005-ös vizsgálatok alapján állítottunk össze. 6. A BÓDVA-VÖLGY ÉS A BÓDVA TÁJFÖLDRAJZI KÖRNYEZETE A Bódva-völgy hossza alig 110 km, de ennek ellenére több, erősen eltérő kistájat keresztez. A völgy jellege a folyó mentén jelentősen átalakul. A Bódva-völgy összesen 13 szlovákiai és 15 magyarországi települést érint. A völgy arculatának változását a sajátos földtani, domborzati, talajtani, éghajlati és növényzeti környezet okozza. A völgyet környező természeti tájak közül először a folyó vízgyűjtő területét kell kiemelni. A vízgyűjtő területen 67 település {közülük 29 Szlovákiában) számára elsősorban a Bódva völgyén át nyílik meg a közelebbi-távolabbi szomszédsággal való kapcsolattartás lehetősége {Szabó, 1998, 1999). A BÓDVA VÍZGYŰJTŐJE 1727 km

2 A vízgyűjtő terület Vízfolyás Mederhossz (km) Kiterjedése (km

2

) Legmagasabb pontja Legalacsonyabb pontja Bódva teljes szakasza 110,7 1727 1187 119 A Bódva Szlovákiában 45,0 876 1187 174 A Bódva Magyarországon 65,7 851 546 119 1. TÁIÍLÁZAT/4 Bódva vízgyűjtő területének főbb jellemzői (Szabó, 1999 alapján) 1. TÉRKÉP/í Bódva vízgyűjtő területe (Szabó, 1999 nyomán) 139