A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Irodalomtörténet - Debreczeni Attila: Csokonai műjegyzékei és az életmű időrendi, kiadástörténeti kérdései
Ebből az is következik, hogy az ED. tartalomjegyzéke csak legvégül, mintegy az EK. helyett készült, nincsenek is benne azok a versek (Öröm Pr. Budaihoz, A' patyolat), amelyek az EK.-n még a sorban szerepeltek, de sorszámot nem kaptak és a tisztázatbeli oldalszám sem szerepel mellettük, viszont az utolsó négy vers már pontos oldalszámmal soroltatik fel. 4. Következtetések a keletkezési szakaszok időponthoz kötésére nézve Az ED. tiszázata (az utolsó négy tétel kivételével) 1795. augusztus 18. után kellett keletkezzen, ugyanis Az Otahajta a legkésőbbi biztos datálású verse, amely egy pontosan keltezett levél része volt eredetileg. Az 1795. július 9-i Schédius Lajosnak írott levél utalása tehát még csak egy tervre vonatkozhat („szabad időmet teljesen meghitt tanulmányaimnak szentelem, nevezetesen kinyomtatásra leírom és összegyűjtöm azon munkácskáimat, amelyeket a hazai újságokban a következő évre bejelentettem, közülük az első kötet, a költemények már teljesen, a második, a színdaraboké majdnem teljesen elkészült" 5 ). Az anyag természetesen nagyjából összeállhatott, akár a fogalmazványok összegyűjtése is megtörténhetett, de maga a tisztázat még nem lehetett készen. Az EK. első fázisa (vagyis az utolsó négy vers és az ED. LXI. tétele utáni címekhez írott megjegyzések kivételével a teljes lista) ugyancsak a legkésőbbi biztos datálású vers szerint keltezhető. Ez a vers a Földi Róza, amely a várandós Földi Jánosné Weszprémi Juliannát köszöntő alkalmi költemény. A Földi-házaspár első gyermeke 1791-ben született még Szatmáron, a második 1793. február 28-án, ez pedig nem egyezik a szöveg utalásával („Szüret felé"). A harmadik gyerek, Rafael 1796. november 8-án jött világra, ez jöhet számításba a vers alkalmaként, hacsak nem volt egy további sikertelen terhesség is időközben, erre viszont semmilyen adat nem utal. A vers keletkezési időpontja Juhász Géza és Szilágyi Ferenc kronológiája szerint az 1796-os év tavasza, nyara. 6 Ebből az is következik, hogy az EK. első fázisa sem lehet ennél korábbi. (Az említettek az EK. 1795-re datálását úgy magyarázták, hogy a Földi Róza címének bejegyzését is utólagosnak tekintették; ez azonban a kézirat alapján teljes egyértelműséggel cáfolható.) Az ED. tisztázata (az utolsó négy tétel kivételével), az Szvi és az Szv 2 egyaránt az EK. első fázisa előtt kellett hogy keletkezzen, vagyis 1796 nyara előtt. Az ED-re nézve megállapítottuk tehát, hogy keletkezési ideje 1795 ősze és 1796 nyara közé tehető. Az Szv r en ugyancsak szerepel a Földi Rozsa, így az nem sokkal előzhette meg az EK.-t. Az Szv 2 legkésőbbi biztos datálású verse 1795-ös (Bakhushoz), de minthogy az ED. olyan lapjára van írva, amelyen egy az EK. összeállításakor „kiselejtezett" vers található, így keletkezését az EK. utánra, vagyis 1796 őszére tehetjük. Az EK. második fázisa, majd ezt követően az ED. végének kialakítása (beleértve A' szökevény Amor verses fordításának elkészítését is) 1796 második felére tehető, egész pontosan a november elején megindított Diétái Magyar Múzsa előttre, hiszen ott már az EK. anyagának egy jórésze meg is jelent, a vége felé pedig tartalmazott az ED. anyagából is egy-két kisebb szöveget. A ZC. egyes szövegein ekkor megint javított, miként A ' szökevény Ámor helyesírásán is. 5. Egybevetés más adatokkal Más adatok bevonásával további pontosítást is lehetségesnek tartunk, noha itt már az előzőeknél feltételesebb a következtetések érvénye. Csokonai Bethlen Elek naplója szerint 1795. december 22-én indult Sárospatakra, és Kövy Sándor bizonyítványa szerint 1796. július 12-ig volt 5 Cs/Lev. 463. 6 Cs/ÖM. III. 785-787. 288
