A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Irodalomtörténet - Debreczeni Attila: Csokonai műjegyzékei és az életmű időrendi, kiadástörténeti kérdései
ott. 7 1796. szeptember 13-án pedig már Bicskén tartózkodott, mert akkorról datálta a Doctorandusból készült másolatát. 8 A nyári hónapokról nem tudunk ezekhez foghatóan pontos adatot. De ha feltesszük, hogy Sárospatakról visszatért Debrecenbe, s egy bő hónapot itt töltött július közepétől augusztus közepéig, akkor több dologra értelmes magyarázatot nyerünk. A Földi házaspárral nyilván élőbb lehetett a kapcsolat Debrecenből, mint Sárospatakról, július végén pedig Földiné már kb. a hatodik hónapban járhatott. Nagy Gábor 1796-ban másolta össze Csokonai verseit, a másolat első tíz darabja lényegében megegyezik az EK. első tíz darabjával, a Pásztorkirály általa megkezdett másolatát Csokonai saját kezűleg folytatta. 9 Mindehhez feltételezésünk szerint személyes kontaktusra volt szükség, erre pedig 1796-ban csak a nevezett bő egy hónapot nevezhetjük meg, kizárásos alapon. A debreceni időszak mellett szól az is, hogy a művek számbavételéhez a kéziratoknak is kéznél kellett lenni. Mindebből arra következtetünk, hogy ez a feltételezett debreceni időszak volt a művek kiadásra való előkészítésének intenzív szakasza, s ekkor keletkezett az EK., valamint az Szv 1( Szv 2 is, továbbá ekkor zárta le az ED. végét. A fenti időrendi vizsgálódásokból az életmű egészére nézve az a következtetés adódik, hogy a korábbi kiadási tervek után az addigi életmű egészével való számvetésre 1796 nyarán és őszén került sor, a Diétái Magyar Múzsa létrejötte jelentős mértékben összekapcsolódik e tevékenységgel. Számos mű időrendi besorolása is módosul, hiszen ha az EK. első fázisának ante quem dátuma nem 1795 tavaszára tehető, hanem 1796 augusztusa körűire, akkor ez a listán szereplő verseket is érinti (főleg persze azokat, amelyek esetében nem létezik más filológiai adat a keletkezésre vonatkozóan). Végül pedig jobban láthatóak és érthetőek a Sárospatakra való távozás és a Pozsonyban való feltűnés közötti egy év, az 1796-os év történései: talán nem is kell annyira hinnünk a költő keserűségében született, a költészettel leszámoló műveinek, s legfeljebb az első hónapok tekinthetőek az elhallgatás időszakának, utána egyre nyilvánvalóbb a minden addiginál szisztematikusabb felkészülés a nyilvánosság előtti költői megjelenésre. II. AZ 1800 UTÁNI VERSLISTÁK KRONOLÓGIAI PROBLÉMÁI Csokonai dunántúli vándorlásai után Debrecenbe visszatérve ismét hozzálátott művei összegyűjtéséhez és kiadásuk előkészítéséhez. Ezt a munkát levelezésén, előfizetési felhívásain kívül ekkori műlajstromai, kiadási tervezetei is dokumentálják. Az ezekből kibontakozó kép természetesen egyúttal az újabb művek keltezéséhez is támpontot jelent. A Kéziratcsomók jegyzékei (Kcsj.) elnevezésű lista 7. tétele például Csurgóipurizálás címmel a Csurgón letisztázott műveket sorolja fel, vagyis ezek 1799 előtt készen voltak. A lista maga azonban később készült, s hogy mikor, ez sok más mű datálása szempontjából fontos. A kritikai kiadás I. kötetében először 10 1800 körüliként határoztatik meg, másodjára 1802 tavaszára datáltatik." A listán egész sor 1801-es vers között valóban ott található a kritikai kiadásban hivatkozott 1802 tavaszi A szabadságfához, de ott található a bizonyosan 1802 szeptemberéhez köthető A ' bátortalan szerelmes, Eurydicéhez is, 12 vagyis ezek a legkésőbbre keltezhető művek, amelyek előtt nem keletkezhetett a lista. A kiadás későbbi kötetei azonban mégis a másik, az 1800-as dátumot veszik alapul, s ezt használják 7 CsEml. 185-186. és 71. 8 Cs/Színm. 2. 299. 9 Cs/ÖM. I. 186-187. 10 Cs/ÖM. I. 96. " Cs/ÖM. 1.230. 12 Cs/ÖM. 1.97. 289
