A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Horváth Ciprián: Hólyagos és négygömbös fejű gyűrűk honfoglaláskori sírokban

származó darabokat Kovács László gyűjtötte fel, utóbbiak kapcsán cáfolva Szőke Béla azon véleményét, hogy ezek használata az asszonyi állapot jele lenne. A gyűrűk vizsgálata során elsőként egy terminológiai jellegű kérdést szeretnék érinteni. A honfoglalás korral foglalkozó szakirodalomban, a foglalat oldalain négy, általában félgömb alakú plasztikus dísszel ellátott gyűrűk szaltovói, négygömbös, négydudoros vagy hólyagos fejű gyűrűként szerepelnek. Az elnevezést egyaránt alkalmazzák lemezből kialakított, illetve az öntött darabokra, noha éppen a gyűrűk technikai kivitele adhatná meg az elválasztás alapját. Véleményem szerint ezért helyesebb lenne az előbbi típust a hólyagos fejű, az utóbbit pedig a négygömbös fejű elnevezéssel illetni. A gyűrűk osztályozása a dolgozatban is e szempont szerint történik. Az elemzés alapjául az a túlnyomórészt a régészeti szakirodalomra alapozó adatgyűjtés szolgál, amelynek eredményeként összesen 50 darab gyűrű létezését regisztráltam.

7 TECHNIKAI KIVITEL A kétféle típus elkülönítése tehát technikai kivitelük alapján történik. A négygömbös fejű

8 darabokat minden esetben öntéssel készítették ezüstből, csupán 1 db bronz található köztük. Karikájuk felül, a foglalat alakját követően kiszélesedő. Ez utóbbi oldalán alakították ki a négy - néha aszimmetrikus, és ellapított - félgömb alakú díszt, melyek felett a foglalat oldalának peremén csúcsba futó, félköríves, vagy hegyes karmok tartották a kő- vagy üvegbetétet (1. kép 5; 3. kép 1; 4. kép 1,2, 4). A hólyagos fejű

9 daraboknál a karikát arany vagy ezüst, egyetlen esetben pedig bronz lemezből vágták ki, közepén egyenletes szélességűre, két végén az esetek többségében lekerekedően kiszélesedve, vagy csupán kiszélesedve, melyeket összeforrasztva alakították ki a karikát. Ritkábbak azok a gyűrűk, ahol a karika végeit forrasztás nélkül kapcsolták össze. Jó példa erre a szakáldi (3. kép 3) és a pétervására-laktanyai gyürük, ahol a karika végén, előbbinél két, utóbbinál három bevágással, annak három, illetve négy nyelvre osztották, majd a végeket egymásba csúsztatva összekalapálták. A szakáldi temetőből előkerült másik gyűrűn pedig a karika két kiszélesedően egymásra fekvő végét, a karika pántjára merőleges tengelyben elhelyezkedő két szegeccsel 6 KOVÁCS 1989, 171-173. 7 A budakeszi-barackos-dülői temető 39. sírjából előkerült gyűrűről készült rajz alapján (ERDÉLYI 1993, 148) az formai hasonlóságokat mutat a hólyagos fejű gyűrűkkel, sajnos azonban a gyűrű bontáskor elporladt, így e csoporthoz való tartozása nem bizonyítható egyértelműen, ezért ezt az adatgyűjtés során nem vettem tekintetbe. 8 5. Biharkeresztes-Vasútállomás, 7. Bodrogvécs (Veő, SÍ.), 18. Kenézlő II. temető szórvány, 25. Nagymágocs I. sír, 27. Nagyvázsony-Nőzsér A sír, 33. Rétközberencs-Paromdomb 2. sír, 40. Szeghalom-Dondorog, 41. Szered-Mácsédi dombok (Sered, SÍ.) 20/53. sír, 44. Tiszabezdéd 12. sír, 48. Törtei-Demeter tanya, 50. Veréb. 9 1. Arad-Csálya (Arad, Ro.), 2. Bihar-Somlyóhegy 6. sír, ?>-A. Biharkeresztes-Bethlen Gábor u. 1. sír, 6. Bodrogvécs (Veő, SÍ.), 8. Eger-Szépasszonyvölgy 26. sír, 9. Győr-Szeszgyár, 10. Győr-Téglavető-dülő 47.sír, 11. Harta-Freifelt 3. sír, 12. Jászfényszaru, 13-16. Karos-Eperjesszög 11/11, 45, 47, 52. sír, 17. Kenézlő 1/21. sír, 19. Kiszombor B. temető 127. sír, 20. Kiszombor E. temető 47. sír, 21. Magyarhomorog 12. sír, 22. Mezőtúr-Dohányosgerinc, 23. Miskolc-Repülőtér 2. sír, 24. Nagyhalász-Kiszomborhegy 2. sír, 26. Nagyvázsony-Nőzsér A sír, 28. Oromhegyes (Uzunoviceho, Ju.), 29. Oroszlámos (Banatsko Arandelovo, Ju.), 30. Pétervására-Laktanya, 31. Piliny-Leshegy 2. sír, 32. Pusztadobos, 34-35. Szakáld-Mulatódomb, 36-37. Szakony-TSz kavicsbánya 1., 6. sír, 38. Szeged-Bojárhalom 3. sír, 39. Szeged-Szabadka, 42. Szob-Vendelin, 43. Tiszabezdéd 8. sír, 45-46. Tiszaeszlár-Vörösmarty u. 1., 2. sír, 47. Tiszafüred-Pusztakocs, 49. Vác-vidéke. 122