A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Vörös István: Állatcsont leletek Vámospércs határából

Vörös István ÁLLATCSONT LELETEK VÁMOSPÉRCS HATÁRÁBÓL Sz. Mát hé Márta emlékének Vámospércs K-i határában a Ligetalján húzódó lapos dombháton a Villongótól D-re 1999. tavaszán a debreceni Déri Múzeum munkatársai végeztek leletmentést, ahol ca. 800 m

2-es területén 97 objektumot tártak fel. A régészeti leletanyag alapján egy III. század végi - IV. század eleji szarmata ipartelep és egy késő avar kori temető részlete került elő. Szórványként középkori kerámiatöredékek is előfordultak. 1. SZARMATA IPARTELEP A feltárt településrész 50 objektumában volt állatcsontmaradvány: 4 ház (11., 15., 60., 95.), 1 kút (51.), 1 árok (30. Benne egy gödör 30/B), és 43 gödör (1., 2., 4., 5., 8., 9., 13., 17., 18., 19., 20., 21., 23., 24., 25., 28., 31., 32., 33., 34., 38., 39., 40., 42., 43., 44., 47., 48., 49., 52., 60., 65., 66., 76., 80., 81., 82., 83., 88., 91., 92., 94., 96.). Az állatcsontmaradványok mennyisége a feltárt felület és az objektumok számához képest kevés 381 db; eloszlása pedig szélsőségesen heterogén: 13 objektumban csak 1 db, 10 objektumban csak 2 db, 6 objektumban 17-59 db csontlelet volt. Ez utóbbiak között egy kutya 48 db (60.), és egy sas 32 db (18.) csontvázrészlete is található. Az állatcsontanyag legnagyobb része - a csonteszközök és a csontvázak kivételével - bontási, konyhai hulladék, erősen fragmentált. Az állatcsontanyag „sűrűsége": 2,3 db/m

2

, illetve 7,6 db/objektum. A településen hat háziállat: szarvasmarha (Bos taurus L.), juh (Ovis aries L.), kecske (Capra hircus L.), sertés (Sus domesticus Erxl), ló (Equus caballus L.), kutya (Canis familiáris L.); baromfiak közül a házityúk (Gallus domesticus L.); vadászott állatok közül pedig csak két faj az őstulok (Bos primigenius Bojanus) és a hód (Castor fiber L.) maradványai kerültek elő. Ali. házban hörcsög (Cricetus cricetus L.) femur és vízipocok (Arvicola terrestris L.) mandibula, a 60. gödörben egy kis békászó sas (Aquila pomarina Brehm) csontváza volt. A kisemlősöket GASPARIK Mihály (TTMŐ), a sas csontvázát GÁL Erika (Kolozsvár) határozta meg. (1. táblázat). 1.1. Gazdasági haszonállatok A begyűjtött háziemlős csontanyag 79,5%-a tartozik a gazdasági haszonállatokhoz: a szarvasmarha 54,4%, a kiskérődző 18,1%, a sertés 7,0%. A szarvasmarha maradványok anatómiai megoszlása (2. táblázat) aszimmetrikus (KRETZOI 1968. 230-236): a fejrégió szokásos kiugróan magas gyakorisága (9,3) mellett magas a húsosvégtag (3,0), alacsony a törzs (0,60) és a száraz-végtag (0,40), kevés a ujjcsontok (0,24) előfordu71