A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

In memoriam - Ujváry Zoltán: Gazda László (1934–2003)

Ujváry Zoltán GAZDA LÁSZLÓ (1934-2003) Gazda László Erdélyben, Gyulafehérváron született. Szülei révén a Sóvidékhez, a Nyárádmentéhez és Fogarashoz kötődött. A családja a második világháború után Szabolcs megyében telepedett meg, gimnáziumi tanulmányait Kalocsán és Vaján végezte, majd Nyíregyházán a tanítóképzőnek lett a növendéke. Ezt követően a főiskolán szerzett tanári oklevelet, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kapott kitüntetéses magyar szakos diplomát. Gazda László pályája során tanított, iskolát, pedagógusközösséget vezetett. A tanügy sok problémával járó feladatait látta el, miközben - amint maga vallotta - biharivá, debrecenivé, az oktatás, a kulturális és művészeti élet „szolgálójává" vált. Új munkahelye 1983-tól a Déri Múzeum lett. Közel az ötvenedik életévéhez vállalta az ország egyik legtekintélyesebb vidéki múzeumának és a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi szervezetnek a vezetését. Nem kis feladat és nem kis felelősség hárult rá. A múzeum munkatársainak kezdeti tartózkodását a bizalom és barátság váltotta fel, és nagy segítséget kapott tőlük a múzeumi ügyek intézése során. A múzeumigazgatással eltelt tizenkét esztendő Gazda László aktív pályafutásának befejező szakasza volt. Az út végén így vallott erről: „Minden nehézség, megszenvedett kudarc ellenére emlékezetes és gyönyörű évek voltak". A múzeum irányítását akkor vállalta fel, amikor a kultúra - s benne a múzeumügy - anyagi, pénzügyi feltételei tragikusan megfogyatkoztak. Nem riasztották a sanyarúnak látszó évek. Elsőrendű feladatának tekintette a muzeológiai, tudományos feladatok menedzselését. A települések vezetőivel kialakított jó kapcsolata révén kezdett hozzá munkatársaival a múzeumi épületek és kiállítások rekonstrukciójához a hajdúböszörményi, berettyóújfalui, hajdúszoboszlói, püspökladányi, nagykereki, álmosdi, hortobágyi, balmazújvárosi intézményekben. Miközben a „vidék" múzeumainak rangjukhoz illő támogatását, fejlesztését egy pillanatra sem tévesztette szem elől, a nagyhírű intézménynek, a Déri Múzeumnak dolgait is igyekezett olykor sziszifuszinak tűnő erőfeszítésekkel előremozdítani. A múzeum épületének 1976-ban befejezett rekonstrukciója után alig néhány évvel az épület, s a benne lévő kiállítások állag- és biztonságvédelmét kellett megoldania. Számolt azzal, hogy az állandó kiállításokat 15 év után sem lehet újrarendezni anyagi feltételek hiánya miatt. Az ún. szakaszos újrarendezés programját alakította ki szakmuzeológusaival, s ennek megvalósítása évről évre eredményesen haladt, annak ellenére, hogy a költségvetésen kívüli támogatás igen csekély mértékű volt. Megvalósította a Holló László Emlékmúzeum teljes rekonstrukcióját és új állandó kiállítását is. Működésének ideje alatt számos hazai és nemzetközi időszaki kiállítást rendeztek a megye múzeumaiban. Bemutatták a Kárpát-medence minden népének népművészetét reprezentáló Déri György-féle gyűjtemény legértékesebb és leglátványosabb részét a Déri Múzeumban, Berlinben, 497