A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

In memoriam - Ujváry Zoltán: Gazda László (1934–2003)

Göttingenben, Prágában. Emellett osztrák, német, lengyel, bolgár, jugoszláv, finn, román, udmurt vendégkiállításokat fogadtak és viszonoztak. Megszervezte Munkácsy Mihály születése 150. év­fordulójának programját, az életmű tudományos értékelését célul tűző debreceni nemzetközi kon­ferenciát. Kiadta a Munkácsy Mihály „Krisztus képei" című könyvet, amely megjelenésétől kezd­ve nagy népszerűségnek örvend. Jelentős szerepet játszott abban, hogy az „Ecce homo" mellé le­tétbe kapott „Golgota" című festmény után megérkezett Debrecenbe Munkácsy Mihály „Krisztus Pilátus előtt" című nagyméterű vászna is. Miközben doktori disszertációját készítette, társszerkesztöje volt a „Hajdú-Bihar megye nép­művészete" című nagyszabású kötetnek, valamint a megyét bemutató képeskönyvnek. Energiájá­nak, idejének megosztottsága nagyobb, átfogó feldolgozásra nem adott lehetőséget. Számos ki­sebb tanulmányával bizonyította erre való rátermettségét. Feldolgozta a Déri Múzeum 60 eszten­dejét. Balogh István történész múzeum igazgatói munkásságát, a megye településeiről megjelent monográfiák szerkesztői-kiadói tapasztalatait. Irodalmi, helytörténeti, művészettörténeti és eszté­tikai témájú felkészültségét, tájékozottságát felhasználva több, mint 60 kiállítást nyitott meg, azt bizonyítva, hogy ennek a műfajnak nemcsak információkkal kell szolgálnia, hanem élményekben is kell részesítenie résztvevőit. Szolgálta - ahogy ő mondta - tájak, települések művelődésügyét, otthont lelt Nyírbátorban, Berettyóújfaluban és Debrecenben, s ahol otthon volt, mindig kereste, és amennyire lehetett meg is találta helyének és szolgálatának az értelmét. Minden alkalmat felhasznált arra, hogy szülőföld­jének történetét és személyes élményeit az összekötő tervek és cselekedetek szolgálatába állítsa. Részt vett az Erdélyi Tükör szerkesztőségének munkájában. 1990 elején elsőként tárgyalt nagyvá­radi partnereivel az együttműködésről. Nem volt olyan ügy, akár debreceni, akár bihari, erdélyi, vagy még messzebbnyúlóan magyar, amelyben ne vállat volna őszinte és reménykedő szerepet. 498

Next

/
Oldalképek
Tartalom