A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az aztékok múltja s életük ismertetése. Múzeumpedagógia – történelempedagógia, módszertani útmutatással

Istenségeik szobrászati ábrázolásában arra törekedtek, hogy expresszív módon kifejezőek, ugyanakkor szimbolikusak legyenek és megmintázott portrékkal rendelkezzenek. Erre példa a Holdistennő, a Kukoricaisten, a Szélisten, az Ifjak istene, a Föld, a Rombolás és a Halál istennője. Teotihuacan város panorámája. A háttérben a Nap és a Hold istenségek piramisa. (Az előtérben lépcsős építmények) Piramisaik lépcsős felépítmények. (Magasságuk 3050 m) Többnyire csonkagúla alakzatúak. A Tollaskígyó piramisa, mely Teotihuacan egyik legfontosabb szentélye. Külsejét Thaloc isten maszkjával és tollaskígyó fejekkel díszítették. (Thlaloc is a halál és a vihar istene volt.) A föpiramis képe Teotenancoban. Lépcsős, teraszos kiképzéssel. Mértanilag jól tervezett épület. Kötőanyag nélkül, pontosan, jól kifaragott, megmunkált kőtömböket, kőtéglákat helyeztek egymásra, egymás mellé. (A maják építési technikáját vették át.) A cholulai (csolulai) piramis lépcsőzetének egy része, mely meggyőzően szemlélteti azt, hogy mennyire pontosan, hézagmentesen illesztették egymásra a kifaragott köveket, s a párkányzatok alatt geometrikus mintákkal - berakásokkal - díszítették azt. (A piramis tetején a barokk korszakban egy kat. templomot építettek.) Az előbbieket bizonyítja az ősi rituális labdajátékokhoz - a pelótához - kiképzett játszótér is, ill. azok építményei (Teotenancoban). (A vesztes ifjak csapatának vezetőjére halál várt a hadisten véres oltárán.) E játéknál kaucsuk-labdát kellett átdobálgatni a falból kiálló, díszesen faragott kőkorong gyürü alakú nyílásán át. Azt, hogy az aztékok építészetére, hogy milyen nagy hatással volt a maják építészete, szépen példázza a Chichen Itzában (Csicsen Itca) található piramis is (Tollaskígyó, Kukulcan), mely Kr. u. a X-XI. században épült. Érdekessége, hogy négy oldalának közepén meredek lépcsőzet vezet fel a szentélyhez, a négy világtájnak megfelelően. Mindegyik lépcsőzet 91-91 fokból áll. Ehhez jön a szentély lépcsőfoka. (Összeadva: 365, ami összhangban van a csillagászati év napjainak számával!) Továbbá Palenque városállam uralkodójának nagy palotája, melynek szokatlanul magas tornya csillagvizsgálóul szolgálhatott. Különleges formájú (elliptikus körvonalú) a varázslók piramisa Uxmalban. A tölték indián törzs építészetéből is vettek át örökséget az aztékok. Éspedig főként az épületet, a piramist díszítő domborműveket. Hitviláguk köréből geometrikus mintázatú, mélyített illetve lapos domborműveket képeztek ki. Erre vall a Xochicalcoban található piramis is, melynek sarki reliefjét láthatjuk a dián. A Quetzalcoatl piramis sarki részén a tollaskígyó fejét és frízszerüen hosszan elnyújtott testét faragták ki. Kígyózó testének közeibe indián szimbólumokat képeztek ki. Tizoc király (Kr. u. XV. században uralkodott) emlékművén, melyet bazaltkőből faragott fríz díszít, magát a királyt is megmintázták, ahogyan díszes harci öltözetben hódolásra kényszeríti ellenségét. 396 1. hang: 15. sz. dián: 16. sz. dián: 17. sz. dián: 18. sz. dián: 19. sz. dián: 2. hang: 20. sz. dia: 21. sz. dia: 22. sz. dia: 23. sz. dia: 24. sz. dia: 1. hang: 25. sz. dia: 26. sz. dia: 27. sz. dia: 2. hang: 28. sz. dia: 29. sz. dia: