A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az aztékok múltja s életük ismertetése. Múzeumpedagógia – történelempedagógia, módszertani útmutatással

A Tizoc kő 15 jelenetet mutat be. Átmérőjük 2,60 m, magasságuk 90 cm. Ez a részlet egy azték harcost ábrázol, amint az az egyik fogoly fejét, fejdíszét ragadja meg. Nagy gonddal és faragó-művészettel alakították ki a kör alaprajzú reliefeket is. Ezt példázza a dia képe is, melyen a körlapot vízszintesen és körkörösen kialakított portré és azték szimbólumok díszítik. (XV. század) Még az emberáldozatok céljára szolgáló kövek, az ún. kör alakú halálkövek vallásos jellegű díszítéséről sem feledkeztek meg. (Az egységesen 2,60 cm átmérőjű s 90 cm magas volt.) A bemutatott dián egy halálfejet láthatunk, amit gyűrű alakban rovátkáit díszítmény vesz körül. (A kövek oldalát is domborművekkel látták el.) Egész alakos szobraik is nagyon kifejezőek és viszonylagosan reális ábrázolásúak voltak. Erről győz meg bennünket egy azték főpapot, vagy egy zászlós urat ábrázoló szobruk is. Markáns arcvonások, egyenes testtartás, elfogadható arányok és jól megmintázott ruházat jellemzik. egy ún. Atlanta (atlasz) szobrot mutat be, melyet bazaltból faragtak ki. Ilyenek díszítették a tulai piramis csúcsát. Ezek az atlaszok 1 m magasak voltak. Forma alakításuk jellegzetesen indián. Ez az azték fejszobor, melyet vulkánkőből faragtak ki, különlegesen dekoratív jellegű. Szemét csillámló kagylóhéjból alakították ki. Az aztékok agyagból mintázott kisplasztikái is igen vonzóak és komoly formaalakító művészetet árulnak el. Valamennyien expresszív hatásúak. Ezt bizonyítja a dián látható ó-mexikói figura is, mely egy indián nemest, törzsfőnököt (ún. kacikát) ábrázol. A kifejezés fokozása érdekében aránytalanul nagy fejet alkotott hozzá a művész. Az ó-mexikói ember alakú agyagedények azt tanúsítják, hogy az isten és ember ábrázolások alig térnek el egymástól. Ez az edényt tartó figura, istenábrázolás is nagyon közel áll az emberhez. Mesterien ötvözte össze - kisplasztikában - a mexikói agyagműves a víztartó edényt az ülő asszony alakjával. A figura mindössze 21 cm magas. Ezt is az expresszivitás jellemzi. Ez a Teotihuacanban talált edény nagy hatással lehetett a müvészkedő hajlamú fazekas mesterekre, mert az indián agyagművességben igen sok olyan figurát találhatunk, melyek az ember és a hasznos eszközök közös ábrázolását oldja meg. A Közép-amerikai indiánok festészete is különleges színábrázolást mutat. Azt is az expresszivitás és dekoratív kivitelezés jellemzi. Ezt igazolja a dián látható bonapaki szentély falfestménye, mely egy ünnepi felvonulást jelenít meg. Pasztellszerű, halvány csokoládébarna színnel nagy foltokban színezik alakjaikat, sötétebb barnával festve egyrészt a ruházatot s a hajzatot, illetve a fejdíszt. Halványkék színű a háttere. Nagyon vonzó, szinte modern hatást keltő alkotásuk ez. Iparművészetüket illetően különösen textil s ötvös művészetük kiemelkedő értékű. Gyapot ruházatuk, textíliáik szövése s mintázása különlegesen szép munkára utalnak. Mesterien szőtték át aranyszálakkal a madarak tollait. Ilyenek például a dián látható Quetzal-madár gyöngysorokkal, aranyszálakkal átszőtt zöld tollazata, melyet az azték előkelők fejdíszül használtak. Díszítő művészetük magasabbrendűségére utal az is, hogy a mai Mexikó City Egyetemének Könyvtár palotájának külső falazatát a régebbi indián kultúra különféle motívumaiból állították össze. Azok színgazdagsága, változatos formavilága, szimbólumai archaizáló hatásúak. 397 30. sz. dia: 31. sz. dia: 32. sz. dia: 1. hang: 33. sz. dia: 34. sz. dia: 35. sz. dia: 36. sz. dia: 2. hang: 37. sz. dia: 38. sz. dia: 39. sz. dia: 40. sz. dia: 41. sz. dia: