A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen és a magyar mezőgazdasági szakoktatás a XX. század első felében

lyamok népszerűek voltak a parasztság körében, hiszen ezen képzési forma révén jutott el hozzájuk a leggyorsabban a korszerű gazdálkodás ismerete. A túlfűtött háborús konjunktúra évei alatt számos, addig kevésbé termesztett növényféle honosodott meg a paraszti termelésben, ami új gépi eszközzel és termesztési módszerrel párosult. Gondoljunk pl. az olajtartalmú növények termesztésének térhódítására, az ekekapa rendszeressé váló használatára vagy a burgonya töltögetésére stb. A szakoktatási hálózat körébe tartozott még néhány, általában alsó fokú képzést folytató intézmény (Ua. 203-208.), így a tejipari tanfolyamok, háziasszonyképző iskolák (Debrecenben is), háztartási vándortanfolyamok (változó székhellyel). Bő választékot kínáltak az olyan előadássorozatok, amelyek részben rendszerességgel, jórészt azonban változó színhellyel és alkalomszerűen vették ki részüket a szakképzésből. (CZVETKOVITS F. 1930. 839-857.) A Debrecen székhellyel működő Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara (Ua. 888-892.), a többi kamarához hasonlóan, szintén szerepet vállalt a mezőgazdasági szakismeret-terjesztésből. Ezek a rövid tartamú tanfolyamok alkalmai jellegűek voltak. Egyúttal azonban több évig működő, állandó székhellyel bíró téli gazdasági iskolákat is létesített a TiMeKa. 1925-ben Hajdúnánáson, Kisújszálláson és Orosházán nyílt meg téli gazdasági iskola. Ez a hullám folytatódott 1926-ban, amikor Balmazújvároson, Derecskén és Fehérgyarmaton létesült hasonló intézmény. Sajnos ez a folyamat megszakadt a pénzügyi források hiánya miatt. Sőt a már működő iskolákat is be kellett zárni (1927). A kamara a gazdasági ismeretterjesztésnek más útját kereste, így „...a kamara székhelyén... a kerület sok más helységében, a legkülönbözőbb mezőgazdasági ágakból, számos - gyakorlati bemutatókkal és tanulmányi kirándulásokkal egybekötött - tanfolyamot rendezett a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara". (Ua. 888.) Példaként csak néhány tanfolyam 1920-1930 között: - szőlő-borgazdasági, gyümölcskertészeti tanfolyam Debrecen (1923), Nyíregyháza (1924); - méhészeti Debrecen (1923); - szőlő- és mustfeldolgozási Debrecen, Nyíregyháza (1925); - növényvédelmi Debrecen, Hajdúszoboszló (1926); - sziktalaj-javítási Kisújszállás, Kunhegyes, Püspökladány (1926); - téli gazdasági tanfolyamok (4 hónapos) Balmazújváros, Hajdúnánás, Orosháza - kéthetes gyümölcsészeti Nyírábrány, Kunhegyes, Kisvárda, Mándok - téli gazdasági tanfolyam Biharkeresztes (1928), Nyíregyháza (1929). A TiMeKa 1926-ban indította útjára mezőgazdasági gépészeti vándoriskoláját. A különböző színhelyeken tartott mezőgazdasági szakelőadások is népszerűek voltak a gazdák körében. Lényegében az állat- és terménykiállítások rendezése is az ismeretterjesztést szolgálta, ahol szakelőadások foglalkoztak az agrárium időszerű kérdéseivel. A Nyíregyházán létrehozott homokjavító kísérleti gazdaság szintén a TiMeKa érdemei közé tartozott, amely 1929-től rendszeresen otthont adott a téli gazdasági tanfolyamoknak. A kamarai kerület 14 településén ingyenes gazdasági kölcsönkönyvtárat hoztak létre, melyeknek állományát az FM adományként bocsátotta rendelkezésükre. 366