A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen és a magyar mezőgazdasági szakoktatás a XX. század első felében

Hasonló múlttal büszkélkedhet Selmecbánya is, ahol 1735-ben indult meg az oktatás (KARDOS J. szerk. 2000. 36., 38.), s az 1770. április 14.-i királyi rendelettel Bányászati és Kohászati Akadémiaként folytatta tevékenységét, érintve az erdészetet és a földtudományokat is. A magyar iskolaügy, ezen belül a mezőgazdasági szakoktatás számára is fontos dokumentum született az I. Ratio Educationis {MII) kiadásával (HECKENAST J.-ZSINKA J.-né 1986. 83.), melynek 178. szakaszának 4. fejezete megfogalmazta azt a központi óhajt, hogy „...minden vármegyében gazdasági iskola nyittassék és az ifjúság gondosan képeztessék" e téren. Minden hiányosság és ellentmondás dacára, a királyi rendelet ösztönözte a hazai agrárképzést is, mivel Tessedik Sámuel (1742-1820) tevékenysége (CSÍKI L. 1943. 9-15.) beleillett a haza jobbítását célzó reformnemzedék törekvéseibe, amihez még társult Bécs szándéka is. Szarvason saját erőből életre hívta 1779-ben Európa első gyakorlati földműves iskoláját (Practico oeconomicum institutum). A tanintézet volt az első, amely „...főleg mezőgazdasági ismeretek terjesztését célozta". Tessedik szerteágazó munkássága hatással volt a XVIII. század utolsó évtizedeiben nemcsak a hazai mezőgazdasági kultúrára, hanem a szakoktatásra is. A reformkor szellemisége vezetette Festetich Györgyöt (1755-1819) (Ua. 16-19.), amikor Nagyváthy János és Tessedik Sámuel közreműködésével megalapította Európa első rendszeres gazdasági iskoláját - megelőzve Thaer, A. intézményét (Celle-Mögling) - amely gazdatisztek képzését tekintette elsődleges feladatának, úgy a saját mint más nagybirtok számára. A Georgikon lényegében egy „iskolaegyüttest" foglalt magába, a következő egységekkel: gazdatisztképző (1797), földművesiskola (1798), pristaldeum (1804), erdész- és vadásziskola (1806), kertésziskola (1806), ménesmester- és lovásziskola (1807), mérnökiskola (1808), gazdasszonyképző (1808) (FÜLÖP É. M. szerk. 1996,2001.) Még a XVIII. század utolsó évtizedéhez kötődik a hazai állatorvosi képzés megindulása is, amely a Pestre költözött egyetem orvosi karán állatjárványtani tanszékként kezdte meg működését, II. Józsefnek 1786. december 12-én kiadott rendelete alapján. (KARDOS J. szerk. 2000. 45., HOLLÓ F. szerk. 1987.) A században meginduló iskolaalapítási hullám utolsó állomásaként 1799-ben nyitotta meg kapuit a nagyszentmiklósi, Nákó Kristóf alapította „kis mezőgazdasági iskola", amelynek hatóköre kizárólag az uradalomra szorítkozott, az uradalmi jobbágyfiúk oktatására. (HECKNAST J.-ZSINKA J.-né 1986. 115.) A hazai mezőgazdasági szakoktatás egyik fellegváraként a magyaróvári tanintézet (CSÍKI L. 1943. 33-34.) „etalont" jelentett már megalakulásától kezdve. Albert Kázmér szász-tescheni herceget elsősorban üzleti érdek vezette, amikor életre hívta 1818-ban magánalapítású intézetét annak ellenére, hogy az alapítólevélben foglaltak szerint a „...magyar nemzet iránt érzett hajlandósága és szeretete tanúságául, úgy annak emlékéül, hogy a nemzet körében a helytartói állást több éven (1765-1780) keresztül betöltötte, valamint hogy életének legvirágzóbb szakát itt élte át, a magyar királyság javára". (BÁNVARTH S. 1927. 8-9.) Az oktatás megindításában meghatározó szerep jutott az intézet első igazgatójának (1818-1832), Wittmann Antalnak. A reformkor kibontakozása éreztette hatását a mezőgazdasági szakképzés terén is, hiszen egyre bővült az iskolák száma. Noha az oktatás színvonala egyenetlen képet mutatott, ugyanakkor jó néhány intézmény működése is csak rövid időre korlátozódott. (CSÍKI L. 1943. 39-41.) Klauzál Imre (1799-1847) vezette a Károlyi Lajos, Batthyány Gusztáv és Kázmér alapította rohonci gazdasági tanintézetet (1839-1841), ahol magyar nyelven kizárólag gyakorlati oktatásban részesültek a leendő gazdatisztek. 1845-48 között Karap Sándor és Diószegi Sámuel földművesiskolája szolgálja Debrecen határában (Zelemér) a magyar oktatásügyet, amely az 1848/49-es harci eseményeknek esett áldozatul. 1846-ban nyitotta meg kapuit Török Sándor szőkehalmi (Cegléd mellett) földmüvesiskolája. Széchenyi István az 1835-ben megalakult Országos Magyar Gazdasági Egye345