A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Csokonai és a debreceni muzeológia
anyag inspirálta a Fazekas-monográfia megírására is, de ez alakította számos, Csokonairól, a felvilágosodásról, Debrecen szellemi arculatáról szóló tanulmányának szemléletmódját is. Az irodalmi emlékhelyek számbavételét és védelmét is ő kezdte újból rendszerbe foglalni. Julow Viktor muzeológusi tevékenysége idején azonban az irodalmi gyűjtemény még nem vált önálló nyilvántartási egységgé, hanem az irodalmi (és az ezzel rokon színház- és sajtótörténeti) anyag leginkább a történeti gyűjtemény leltárkönyveiben szerepelt. így természetesen ekkor még külön irodalmi osztály sem jöhetett létre a Déri Múzeumban. Annál inkább megvalósult a múzeumban a ma már gyakran hiányolt interdiszciplináris szellemi műhely jelleg. Ebből a szempontból is példaértékű volt Julow Viktor Fazekas-kiállítása is, amely a debreceni irodalmi muzeológia egyik mérföldkövének számít. Néhány évi megszakítás után Kilián István folytatott igen értékes irodalomtörtész-muzeológusi tevékenységet a Déri Múzeumban. Az ő nevéhez fűződik -jelentős gyűjtések 40 és kiállítások mellett - az önálló gyűjteményi nyilvántartás bevezetése, vagyis az önálló irodalmi osztállyá szerveződés. 1980-ban a debreceni irodalmi muzeológia újabb nagy lendületet vett, mivel az irodalmi gyűjtemény 1980-ban önálló épületbe, az ún. Borsos-villába költözött, s máig fennálló - e sorok írója által rendezett - kiállításban mutathatta be Debrecen közel félévezredes irodalomtörténetét. A 25. évforduló „ürügyet" szolgáltat számomra, hogy a Debreceni Irodalmi Múzeum helyzetét és jelentőségét összefoglaljam. Bár az épület mind helye, mind mérete alapján nem bizonyult szerencsés választásnak, mégis ennek a viszonylagos önállóságnak köszönhetően egyre világosabbá vált a debreceni írótársadalom és a közvélemény számára, hogy az irodalmi hagyatékoknak múzeumban van a helyük, s ilyen múzeum Debrecenben is van. A különálló épületben - alkalmatlansága ellenére - lehetőség nyílt az élő irodalommal való kapcsolattartásra, ami a gyűjtemény folyamatos gyarapodásának előfeltétele. Ennek köszönhető, hogy a Debreceni Irodalmi Múzeum létrehozása óta nem került ki a városból irodalmi hagyaték 41 , sőt, részben vagy egészben Budapestről is visszakerült egy-két debreceni, vagy részben városunkhoz kötődő, illetve innen elszármazott író hagyatéka 42 . Hiánypótló irodalmi kéziratok vásárlására is sor került 4 . Az utóbbi években a megyei fenntartású múzeumot jelentős műtárgyvásárlásokkal és szerényebb mértékű közművelődési támogatással segíti Debrecen városa is. 44 Az 1980-ban működési engedélyt kapott Debreceni Irodalmi Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum után tehát a második állami múzeumi egység, ahol a gyűjteményt befogadó épületben állandó irodalomtörténeti kiállítás látható, s az egyetlen, ahol közel félévezredes folyamatos irodalmi életet ismerhet meg a látogató. Korábban, s azóta is, jelentős irodalmi évfordulók alkalmából időszaki kiállításokat is készítünk a Déri Múzeum központi épületében. Az irodalmi múzeum épületének mérete ugyanis legfeljebb egész kicsi, kamara-kiállítások, tárgybemutatók megrendezését teszi lehetővé. Ezek anyaga egyre nagyobb mértékben támaszkodhat saját gyűjteményünkre. Az elmúlt 25 év alatt a Debreceni Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került hagyatékok és a korábbiakat kiegészítő gyűjtések sokoldalú képet adnak az állandó kiállítás 1948-as korszakhatárát 40 Kiemelkedő jelentőségű kézirat-gyűjtést végzett a Csokonaival kapcsolatban álló abaúji és zempléni személyek leszármazottainál, pl. a Papszász- és Puky-családnál. 41 Gyűjteményünkbe került pl. Pákozdy Ferenc, Niklai Ádám, Várkonyi Anikó, Julow Viktor, Tóth Béla, Kordás Ferenc, Juhász Béla, és legutóbb Kiss Tamás hagyatéka. 42 Pl. Gulyás Pál-relikviák, Németh László-levlelek, Balogh László hagyatéka stb. 43 Tóth Árpád-verskéziratok, sajtótörténeti dokumentumok, ritka könyvek stb. 44 A városi vásárlásokból származó műtárgyakat letétként őrizzük. (Jókai Mór: Sárga rózsa c. regényének teljes kézirata, Ady, Tóth Árpád verskéziratok, egyéb autográfíák és könyvritkaságok.) 339
