A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Csokonai és a debreceni muzeológia
velődéstörténet gazdagságának tudatosítását. A Kör szabályos leltárkönyvet vezetett, és szerencsére a begyűjtött tárgyi emlékek átvételére vonatkozó feljegyzések meg is maradtak. 6 Nem volna azonban méltányos megfeledkezni a távolabbi előzményekről sem. Az előbb említett funkciót ugyanis a Csokonai Kör részben azoktól az értékközpontú lokálpatriotizmust szolgáló elődszervezetektől - pl. Debreceni Emlékkert Társulat 7 , Felolvasó Kör 8 - örökölte, amelyek már jóval korábban alakultak Debrecenben. 9 Bár érdemeiket - pl. az előbbinek a Csokonai szobrának állíttatásában játszott szerepét 10 - kár lenne vitatni, de erre az időre e szervezetek kimerültek, megfáradtak, aktivitásuk megtorpant, vagy meg is szűntek, s megújulásukat csak egy új, a kor szelleméhez jobban igazodó szervezettől remélhették." Amint azt a Kör történetírója megjegyzi, a Csokonai-kultusznak nyomai vannak Debrecenben a Csokonai Kör előtt is. ,,/í kollégiumi ijjak már 1819-ben gyűjtést akarnak rendezni Csokonai síremlékére, de a tanári kar még 1835-ben is elgáncsolja e törekvésüket. A XIX. század második felében azonban minden év október 17-én áldozhatnak Csokonai emlékének nyilvános önképzőköri ünnepély keretében ". A Csokonai Kör említett elődszervezetei is szívesen hivatkoztak arra a Debreceni Körre, amely még Csokonai életében működött, s fogta termékenyítő egységbe a város - akkor még szociológiailag meglehetősen szűk, de rendkívül széles tudományos és művészeti érdeklődésű - értelmiségi rétegét. (Nem térünk ki itt e társaság tagjainak a nyelvújításban játszott szerepére, sem pedig ennek egyoldalú megítélésére Kazinczy Ferenc által. Azt is csak megemlítjük, hogy e kör 6 Jelenleg a Debreceni Irodalmi Múzeum őrzi a Csokonai Kör működési dokumentumait is. 7 Asztalos Dezső, a Csokonai Kör története című munkájában így mutatja be az egyesületet: „Az Emlékkert Társulat 1861-ben keletkezik. Célja: „a főiskola-térnek szépészeti és egészségi szempontból való növényzetteli beültetése s oly kies hellyé való változtatása, hol méltósággal állhassanak azon emlékszobrok, miket a hálás nemzedék koronként emelend a haza és tudományok körül kiváltképpen városunkban magoknak érdemeket szerzett s elhunyt nagy fiainak. És amennyiben ezen társulat eszméje csaknem egy időben keletkezett a Csokonai-szobor eszméjével s részben annak kifolyása s amennyiben a társulat tagjai a Csokonai-szoborra eddig gyűlt pénzmennyiség holléte felől magának biztos tudomást szerezni, a begyült pénzt biztosítani s általában a Csokonai-szobor felállítása munkáját elővinni. " Elnökei időrendben: Csanak József, az Emlékkertek bőkezű mecénása, Sombory Imre, Könyves Tóth Mihály és Könyves Tóth Antal." 8 Uö, uo: „A Felolvasó Kör 1885-ben alakul, több Petőfi Társasági író vendégszereplésének telkesítésére. Első elnöke: gróf Dégenfeld József, alelnöke: Kovács János kollégiumi tanár, a Kör egyik alapvetője. Legjelentékenyebb szerepvivői nagy általánosságban ugyanazok, kik később a Csokonai Körnek is ismert tagjaivá váltak: Géresi Kálmán, Vértesi Arnold, Komlóssy Arthur, Benedek János, Tóth Béla gyógyszerész, Dr. Kenézy Gyula, Dr. Tüdős Kálmán, Rásó Gyula alispán, Dr. Balkányi Miklós, stb. Kitűzött célja közhasznú ismeretek terjesztése népszerű felolvasások által, de ettől nem egyszer eltér: szépirodalmi felolvasásoknak is helyet enged. " 9 Leíró-történeti értelemben a Csokonai Kör megalakulása közvetlenül a debreceni Emlékkert Társulat és Felolvasó Kör megszüntetésével függ össze. A Kör formális megalakítása előtti hónapok lehetőséget adtak az elődszervezetek erkölcsi és anyagi kötelezettségeinek felderítésére és átvállalására. Az alakuló közgyűlésen már szó van arról a hat-hétezer forintnyi vagyonról, mint amelyet az Emlékkert Társulattól, és arról az 1285 forintról is, melyet a Felolvasó Körtől vett át a Csokonai Kör. 10 1871. október 11-én ünnepélyes keretek között leleplezik le Izsó Miklós alkotását: Csokonai bronzszobrát, Imre Sándor és Szász Károly közreműködésével. '' Az Emlékkert társulat állíttatta fel 1865-ben - nagyrészt közadakozásból - az 1849. augusztus 2-i debreceni csatában elesett honvédek emlékkövét is, amely haldokló köoroszlánt ábrázol. Jelenleg ez az emlékmű a Honvéd-temetőben áll. Ugyancsak ők emeltettek sírkövet a paci erdőben Szarka Pál honvédfőhadnagy hamvai fölé, ki 1849. augusztus 2-án azon a helyen esett el. Ezeket az emlékeket veszi át a Csokonai Kör gondozás és gyarapítás ígéretével. 12 Az október 17-i dátum téves: bizonyára november 17-ére, Csokonai születésnapjára gondol Asztalos Dezső A Csokonai Kör története c. kéziratában. DIM X. 87.4.9.5.3. 330
