A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Csokonai és a debreceni muzeológia

Várhelyi Ilona CSOKONAI ÉS A DEBRECENI MUZEOLÓGIA (Csokonai halálának 200. évfordulójára és a Debreceni Irodalmi Múzeum 25. születésnapjára) I. KÖZÖS GYÖKÉR Nemcsak a Déri Múzeum alapítását, hanem még jogelődjének, a debreceni Városi Múzeum 1902-ben történt megalapítását is jócskán megelőzte 1 , mi több, sok tekintetben elő is mozdította az 1890-ben alakult Csokonai Kör 2 . E társulatról évtizedekig semmit, vagy csak megbélyegző ne­gatívumokat lehetett hallani, pedig működésének első évtizedeiben nemcsak a város irodalmi éle­tét lendítette fel, hanem - Csokonai halálának centenáriumára rendezett, 1905-ös kiállításhoz 3 végzett többéves gyűjtő munkája révén - értékes irodalmi muzeológiai tevékenységet is folyta­tott. 4 Ereklyetárában a debreceni irodalmi múlt pótolhatatlan értékei gyülekeztek és maradtak ránk. Ez a tény azért is figyelemre méltó, mivel Debrecenben - múzeum hiányában - hagyomá­nyosan a Református Kollégium Nagykönyvtárába kerültek a múlt tárgyi emlékei. A Kollégium tudatos gyűjtő tevékenysége azonban elsősorban a könyvekre és az oktatásban hasznosítható írott vagy tárgyi dokumentumokra irányult. Kézirat- és relikvia-gyűjteménye kevésbé tekinthető szisz­tematikus gyűjtés eredményének, inkább passzív gyarapodás által - elsősorban lelkészi, tanári és egykori diák-hagyatékokból - képződött. Erre vonatkozóan tehát inkább a Kollégium megőrző funkcióját dicsérhetjük. A Csokonai Kör, amely eleinte szinte kizárólag a Csokonai-kultusz ápolását tekintette céljá­nak, 5 az említett 1905-ös, nagyszabású kiállítás kapcsán és azt követően mind inkább felismerte a kulturális örökség védelmének szükségességét, és feladatának tartotta a város más, nem csak Csokonaihoz kapcsolódó kulturális értékeinek gondozását és gyarapítását is, tárgyi emlékeinek gyűjtését, megőrzését, valamint az ezekhez kapcsolódó ismeretterjesztést, vagyis a debreceni mű­' A debreceni Városi Múzeum a Nemzeti Múzeum megalapításától egy évszázaddal lemaradva jött létre. Alapítója Löfkovics Artúr ékszerész. 2 A Csokonai Kör 1890. évi április 28-án tartotta alakuló közgyűlését. Az előkészítés azonban jó félévvel megelőzte a formális megalakulást. 3 1905 elején A százados Csokonai emlékünnepéllyel kapcsolatos Csokonai-kiállítás tárgymutatója címmel Csáthy Ferenc összeállításában nyomtatott katalógus készült a kiállításról, 416 tételből álló pontos tárgylistával. 4 Az 1905-ös kiállítás állami és egyházi gyűjteményekből kölcsönzött tárgyak mellett magángyűjtemények anyagából is válogatott. A magánszemélyek közül többen a kiállításban szereplő tulajdonukat - a megbe­csülést látván - a Csokonai Körnek ajándékozták. A kölcsönzők között találjuk a szobrász Tóth Andrást is, Tóth Árpád édesapját. 5 A Csokonai Kör történetét legrészletesebben Asztalos Dezső, az 1927-ben alapított Ady Társaság egykori titkára írta meg az egyesület fennállásának 50. évfordulójára. A kézirat 1942-re készült el, de kiadása a há­ború miatt elmaradt. A Debreceni Irodalmi Múzeum tulajdonában fennmaradt forrásértékű kézirat jegyze­tekkel ellátott szövegkiadása folyamatban van. 329

Next

/
Oldalképek
Tartalom