A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: Kistermelői tejhasznosítás a Bihari régióban az Európai Uniós csatlakozást követően

15. kép Már az első próbálkozásoktól kezdve 10-12 liter tejet dolgoz fel, ritkán fordul elő, hogy vásárlói kérésre 7,5 liter tejből készít sajtot. Egy sajt ára 1000-1200 Ft. A sajtok súlya 1-1,3 kg között van. Té­li időszakban előfordult, hogy 1,8 kg-os nagyságú sajt is készült, mert kevés volt a savója. Tej és a tejtermékek értékesítése A megjelenő vásárlók a szomszédos házakban laknak, érkezésükkor mellőzöttek a vendégfo­gadás rituáléi. Nem csengetnek, illetve nem várják el, hogy a házigazda beengedje, illetve kikísér­je őket. Érkezésüket és távozásukat köszönéssel jelzik, akárcsak egy boltban. A vásárlás során közömbös témákról beszélgetnek, inkább csak a kapcsolaterősítés kedvéért. A vevő és az eladó közötti hivatalos viszonynál szorosabb kapcsolatot jelez, hogy a vevő minden esetben segít a csomagolásban vagy a töltés során. Tejkimérés esetén fogja a tölcsért és az üveget, túró vásárlás­kor a zacskót tartja, hogy az eladó könnyebben tudja bele tenni a túrót. A vásárlók teljesen meg­bíznak benne és ő is a vásárlóiban. Az asztalra kirakott pénzt például nem számolja meg, csak azt kérdezi meg, jár-e vissza?) A szomszédok elsősorban tejért, túróért jönnek. A sajt a helybeli értelmiség (orvosok, taná­rok) körében népszerű. Egyszerre 2-4 litert visznek, de nem minden törzsvásárló jár naponta te­jért. Az áru mérésére konyhai mérleget és bemért űrtartalmú tejesedényeket használnak. (16. kép) A fejés és tejfeldolgozás idején kívül érkező törzsvásár­lóknak az előszobában kikészítik a szokásos tejadagot. A törzsvevők így a háziak zavarása nélkül is el tudják vinni a tejet. A fizetés ilyenkor többnyire egy összegben, ha­vonta történik. A tejfeldolgozás eszközkészlete modernizálódik, gya­kori az üveg és a műanyag használata (befőttes üveg, műanyag vajtartó), a csomagolásra is leginkább a keres­kedelemben vásárolt egyéb termékek csomagolóanyagai­nak újrahasznosítása a jellemző. A tejet üdítős és ás­ványvizes műanyag palackokba, a túrót nylon zacskóba, a vajat a kereskedelemben vásárolt vajkrém kiürült do­bozába csomagolják. (Ezeket gyakran a vevő hozza ma­gával.) Ugyanakkor a törzsvevők számára a tejeladás a reprezentáció részévé vált, nekik mázas cserépedények­ben készíti ki a tejet a termelő (mindenkinek más motí­vummal díszített cserépedényben, így megismerik a ma­13. kép 14. kép 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom