A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: Kistermelői tejhasznosítás a Bihari régióban az Európai Uniós csatlakozást követően

I. kép 2. kép 3. kép A teheneket a gazdasági udvar végében lévő nyári állásról hajtják fel a fejés helyszínéül szolgáló istállóba. A tej tisztaságának biztosítása érdekében a fejést tőgymosás előzi meg, ezt mindig „két léről" végzik, azaz először a nyári állásban, majd pedig az istállóban. A mosást követően a tehenek tőgyét szárazra törlik. A fejés előkészületeiben nincs nemek szerinti munkamegosztás, de a fejést mindig a gazda végzi, a tej kezelése, feldolgozása pedig a gazdálkodó feleségének a feladata. (1-3. kép) Húsz éve fejnek géppel. A fejés kiegészítő eszközkészlete is folyamatosan változik. Nemcsak a már teljesen megszokott gépi fejés más, mint a tradicionálisként lejegyzett (Ujváry 1991, 122-125; K. Nagy 1964 607), de a robosztus fából készült négylábú fejőszéket leváltotta a lényegesen könnyebb - és az idős gazda számára puhább ülőhelyet biztosító - fémvázas, vászon ülőfelületű, összecsukható camping-szék. A sajtáros fejőberendezéssel kifejt tej feldolgozása a ház konyhájában történik. Ide a gazda felesége viszi be a tejet vödörben. Ott a már előkészített szűrővel ellátott tejes edénybe önti. (4. kép) A reggeli fejés és tejszűrés közben vevőket is kiszolgál. (5. kép) A három tehén együtt 50-80 liter közötti tej mennyiséget produkál. Korábban, amikor még működött a tejcsarnok a megtermelt 7-8 kanna tejet kerékpárra rakva tolta el a csarnokba. A tejcsarnok 2003 őszén bezárt, azóta a megtermelt tej egy részét „háztól" értékesíti, a fennmaradó mennyiségből pedig túrót, tejfölt, vajat és sajtot állít elő. A túró-, tej fölkészítést még az édesanyjától tanulta, a sajtkészítés receptjéhez családi kapcsolatrendszerén keresztül jutott. Az oltóanyagot tejfeldolgozó nagyüzemtől vásárolja. (6. kép) Ebben stratégiája eltér attól a néhány termelőjétől, akik a tejcsarnok bezárását követően szintén sajtkészítéssel próbálkoztak gyógyszertárból vásárolt vegyszert használva oltóanyagként (a sertés vagy juh gyomrából házilag készített tejoltó használatára nem találtam adatot) (K. Nagy 1964, 608). 4. kép 5. kép 6. kép 233