A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása

A Hajdúkerület egészével, átfogó szándékkal foglalkozó, s máig egyetlen történeti munka, Sillye Gábor volt hajdúkerületi főkapitány 1882-ben megjelent tanulmánya számtalan szállal kötődött a fenti emlékiratokhoz, s apologetikus szándéka nyilvánvaló.

6 E művében Sillye átvette saját korábbi megállapítását a Hajdúkerület létrejöttére vonatkozóan, amely szerinte 1669-ben következett volna be. Ennek - az egyébként hibás évszámnak - a későbbiekben komoly következményei lettek, hiszen az beépült a szakmai, történeti köztudatba, s napjainkig fel-felbukkan! A Hajdúkerület megalakulására vonatkozóan később szóba került még az 1603-tól 1619-ig terjedő időszak, 1694, 1698, általában a XVII. század vége, 1693 stb.

7 Mindebből nyilvánvaló, hogy alakulás időpontját illetően a történeti irodalom különböző egymásnak ellentmondó - nézeteket képvisel. Megállapíthatjuk azt is, hogy közös módszertani hibájuk az, hogy nem tettek kísérletet a Hajdúkerületnek, mint törvényhatóságnak fogalmi tisztázására, így gyakran egy - egy szembeötlő, de talán nem is a legjelentősebb mozzanatot tekintették - a megalakulás időpontjának, mint a főkapitány választás; vagy az első hajdúkerületi közgyűlés említése. Mellesleg megjegyezve a főkapitány-választás kérdésénél eleve problematikus, hogy a történeti irodalomban két évszám is szerepel egymástól mintegy harmincévnyi távolságban. Az első hajdúkerületi közgyűlés említésének időpontja pedig azért nem fogadható el korszakhatárként, mert az csak mellékesen, nem is a kerületi jegyzőkönyvben, bizonyos pénzügyi okok miatt bukkan fel. Tegyünk ezután kísérletet a Hajdúkerület fogalmi tisztázására. Fényes Elek a Magyar Királyság szabad kerületeit a 19. század derekán a következőképpen osztályozta.

8 1. Olyanok, „melyeknek lakosai személyesen is nemesek". Ilyen a túrmezei nemes kerület. 2. Olyanok, „ ...mellyeknek lakosai összesen tesznek egy nemest, s különös portával, a vármegyétől független tisztikarral s országgyűlési székkel és szavazattal bírnak". Fényes ide sorolta a jászkun, a hajdú- és a magyar tengervidéki kerületet. 3. Olyanok, melyik „sem külön portákkal, sem független tisztikarral, sem országgyűlési joggal nem dicsekedhetnek, de rendes jobbágyi szolgálatokat nem tesznek s különféle kiváltságokban részesülnek". Ide sorolta a korona nagykikindai és tiszai kerületét. Megjegyezzük, hogy egyes vélemények szerint tulajdonképpeni szabad kerületnek csak a második és harmadik pont alatt felsoroltak tekinthetők, míg a másik kettő átmenetet alkot a vármegye és a tulajdonképpeni szabad kerület között. Kétségtelen ugyan, hogy a túrmezei nemesség saját tisztikarral és bírósággal rendelkezett - pallosjoga is volt - de közigazgatásilag mégis Zágráb megye fennhatósága alatt állott.

9 A korona tiszai kerülete Bács-Bodrog, a nagykikindai kerülete pedig Torontál megye kötelékébe tartozott. 18. HBML IV. A. 502. c. 5. Jelentős része nyomtatásban is megjelent (cím nélkül): A Hajdúkerület jogviszonyai. Debrecen, 1843. A ritka nyomtatvány megtalálható HMTA: 4275. A teljes változat kiadva: Nyakas Miklós: Hajdúvárosok a magyar diétán 1792-1848. (Studia Oppidorum Haidonicalium. VIII.) Hajdúböszörmény, 2002. 300-311. 6 Sillye Gábor. Hajdú megye történeti viszonyai. Hajdú megye leírása, (szerk. Varga Geyza) Debrecen, 1882. ' Historiográfiai áttekintését is: Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája = HMÉ III. 1977. 31-61. p. Hajdúböszörmény ' Fényes Eleket idézi: Ereky István: A magyar helyhatósági önkormányzat. Vármegyék és községek. I—

II. k. Bp. 1908 ' A túrmezei nemességre lásd: Rokay Péter: A Túrmezei kerület. In: Vármegyék és szabad kerületek I—

II. (Szerk.: Radios Kálmán) Debrecen, 2001. 303-309. p. 150