A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Történelem - Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása
Fényes Elek osztályozása kétségtelenül lényeges tartalmi szempontok alapján történt, de nézőpontja statikus, hiszen azt az állapotot rögzíti, ahogyan a szabad kerületek a feudalizmus utolsó évtizedeiben fennállottak. Eltekint attól, hogy azok gyakran eltérő történeti fejlődés eredményeként keletkeztek, bár a szabad kerületek létrejöttében általában a feudális társadalom belső ellentmondásainak és a történelmi fejlődés sajátosságainak lecsapódását kell látnunk. 10 Ennek konkrét megvalósulási formája kerületenként más és más volt. Nem tekinthetjük magától értetődő dolognak azt sem, hogy a hajdúvárosok fejlődése végül olyan kerületet hozott létre, mint amilyen megvalósult. Ha a kritikus XVII. és XVIII. századot vesszük vizsgálat alá, megállapíthatjuk, hogy akár másfajta fejlődési irány is megvalósulhatott volna. így például komolyan számításba kell vennünk, hogy a hajdúvárosok fejlődése elvben lehetővé tett volna egy, a túrmezei nemességhez hasonló jogállás elérését, hiszen Bocskai István kiváltságolásai a hajdúkat kétségtelenül nemesi jogokkal ruházták fel. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy Bocskai kiváltságolásai 11 - KölesérNagyszalonta kivételével - egy vármegye, Szabolcs, területére szóltak, s így elvben nyitva állt a lehetősége annak, hogy az immár nemesi jogokkal felruházott hajdúvitézek Szabolcs vármegye nemesi közösségébe épüljenek be. Erre konkrét próbálkozások is történtek! Szabolcs már 1614-ben bepanaszolta a hajdúkat, hogy bár nemesek, a megye nemességétől elkülönítik magukat. 12 Thurzó György nádor utasította is őket, hogy a jövőben a régi nemesek szokásai és az ország törvényei értelmében ismerjék el a vármegyei joghatóságot és bíráskodást. 1 Ez az álláspont nemsokára az országgyűlésen törvényerőre is emelkedett. Az 1618. évi 73. te. úgy rendelkezett, hogy a felső-magyarországi hajdúvitézek - tehát a szabolcsiak is - az illetékes vármegye törvényhatósága alá tartozzanak, akárcsak a vármegyei nemesség. 14 Nem arról van tehát szó, hogy a hajdú kiváltságokat megszüntessék, hanem csupán arról, hogy az illetékes vármegye jurisdictiója reájuk is kiterjedjen. A hajdúvitézek ekkor erről még hallani sem akartak, de a városok második generációja úgy tűnik, módosított ezen az állásponton. Kömlei Kiss Miklós böszörményi főkapitány 1640-ben Szabolcs megyéhez intézett levelében már úgy fogalmazott, hogy „mi nagyságtoknak és kegyelmeteknek igaz szolgálatú incorporatus tagjai vagyunk". 15 A vármegye azt is megengedte, hogy Puskás István és Dobszai András Böszörmény város képviseletében a vármegyei nemesi közgyűlésen megjelenjen. Azt nem tudjuk, hogy a többi hajdúváros képviseltette-e magát, s az is lehet, hogy a böszörményiek a többi hajdúváros képében is megjelentek. Arról természetesen nem lehe10 Ezzel kapcsolatban: Nyakas Miklós: A Hajdúkerület társadalmi küzdelmei a XVIII. század végétől és polgári átalakulásunk kérdése HMÉ I. 1973. 77-96. p. 1 ' A szabadságleveleket újabban kiadva: Szendrey István: Hajdú-szabadságlevelek. Debrecen. 1971. 12 Rácz István: A hajdúk a XVII. században. (Magyar történeti tanulmányok. II k. Debrecen. 1969. 13 „Maghatok penigh az Warmegie itileti és Byrósága alath az réghi Nemeseknek szokása és Országunk Teörvenie szerint légietek, ugy hogi mind nektek azok ellen, az kik ellen valami panaszolkodasotok awagy keöröseteök volna Teörviny szerint az Igazsasgh ky Szolgaltassek, mind penigh az az mikor ty citáltattok, awagy valaki közzületek citaltatik, hasonlóképpen a Warmegie Byray eöleötth Teörvinnek állani tartozzatok: es éhez egieb Orszgunk Teörveönihez, az minth az Nemességnek allapotia kivania, szabjatok magatokat." HBML IV.A.1.A. F. 32. No. 49. 1614. 14 Az 1618. évi 73. cikkely a következő formulákat tartalmazza: „Conclusum est, ut milites Hajdones in Superiori Ungaria residentes Comitatui; ubi residentias habent incorporentur, et instar aliorum Nobilium Jurisdictioni et Judicatui Comitatus subjaceant" (elhatároztatott továbbá, hogy a Felső-Magyarországon tartózkodó hajdú katonák, ahol tartózkodnak, abba a vármegyébe legyenek bekebelezve, és más nemesekhez hasonlóan a vármegye joghatóságának és bíróságának legyenek alávetve). CJH 15 Kömlei Kiss Miklós böszörményi kapitány levele Szabolcs vármegyéhez (Rácz)böszörmény 1640 aug. 23. SzSzBmL. IV.A.l. F.58. No. 41. 1640. Közölve: Nyakas Miklós: Kömlei Kiss Miklós böszörményi főkapitány két levele Szabolcs vármegyéhez = MKur III. 4. 1977. 40-42. p. 151
