A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása

Nyakas Miklós A HAJDÚKERÜLET KIALAKULÁSA

1 A Hajdúkerület alatt történetírásunk azt a középfokú törvényhatóságot érti, amely a XVII. század végén alakult ki, s az úgynevezett „öreg" hajdúvárosokból állott, s amely mintegy magjául szolgált az 1876-ban megszervezett Hajdú megyének is.

2 Az alakulás e viszonylag kései időpontja egyben azt is jelenti, hogy a kiváltságolt hajdúvárosok szervezetének be kellett épülnie a magyar feudalizmus évszázadok óta kialakult önkormányzati és közigazgatási szerkezetébe.

3 Az alakulás kései volta miatt hajlamosak lennénk arra gondolni, hogy a hajdúkerületi törvényhatóság létrejöttének folyamata könnyen tisztázható, már csak a források feltehető bősége miatt is.

4 Ez azonban csak látszat! Bár igaz, hogy a hajdúság kialakulásának, történeti fejlődésének és társadalmi szerepének ma már igen nagy és szerteágazó irodalma van, annál feltűnőbb azonban, hogy ezek között nagyon kevés akad, amely kimondottan a feudális társadalomba beépülő hajdúvárosok szervezetével, a Hajdúkerülettel foglalkozna. Nem tarthatjuk ugyanis tulajdonképpeni történeti munkának a Hajdúkerület által különböző időkben készített emlékiratokat, annak ellenére sem, hogy a kerületi problémakörrel ezek foglalkoztak leginkább. Ezek - az egyébként nagy gonddal és jogászi érveléssel megszerkesztett munkák - a hajdúvárosok történeti eredetű jogait voltak hivatva megvédeni, s a felsőbb állami szervek számára készültek. Mint ilyenek ugyan becses történeti forrásanyagot is felhasználtak, de csak azért, hogy a hajdúkerületi vezetőréteg politikai, társadalmi és gazdasági érdekeit a kor közgondolkodásának megfelelő nyomós érvekkel támasszák alá.

5 ' A Déri Múzeumban 2003. nov. 22-én, Hajdú-Bihar megye Napja (az első megyenap) tiszteletére rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadás szerkesztett változata. ; Vö. Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte = HKözl 11. 1983. 98. p. 2. térkép Hajdúböszörmény. 3 Az általános áttekintéshez máig legjobb munka: Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. A szabad kerületek problémakörére ajánlható: Vármegyék és szabad kerületek I-II. (Szerk.: Radics Kálmán) Debrecen, 2001. c. kötetet tanulmányai 4 A Hajdúkerület esetében inkább a források szűkösségéről beszélhetünk. Ezzel kapcsolatban lásd: Nyakas Miklós: Hajdúkerületi statútumok 1696/8 - 1844 (Studia Oppidorum Haidonicalium X.) Hajdúböszörmény, 2003. 360 p. c. munkát. 5 A legjelentősebb teljes címe a következő: Origó et Status Privilegiatorum Oppidorum Hajdonicalium ex Legibus, Privilegiis, aliisque monumentis depromtus (A kiváltságolt hajdúvárosok eredete és állapota a törvényekből, kiváltságlevelekből és más dokumentumokból levezetve). A történetírás röviden csak Origó et Status néven emlegeti, kiadási éve nincs feltüntetve. Ma már tisztázottnak vehető, hogy az említett munkát Pesten nyomták Trattner János könyvnyomdájában. A nevezetes emlékirat összeállítása Nánási Oláh Mihály főkapitány nevéhez fűződik, de minden jel szerint annak elkészítése kollektív munka volt, amelyben részt vehetett a tehetséges és ambiciózus akkori alkapitány, későbbi főkapitány Pély Nagy Gábor is. Vö. Nyakas M. Hajdúkerületi statútumok 1696/8 - 1844. i. m. 31. Az Emlékirat latin szövege és magyar fordítása ugyanitt 257 -337. A másik jelentős emlékirat tulajdonképpen a Hajdúkerület követi utasítása az 1843-as országgyűlésre: A Hajdú Kerület elszerkeztetését tárgyazó Utasítások Böszörmény, 1843. Április 149