A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Horváth Ciprián: Hólyagos és négygömbös fejű gyűrűk honfoglaláskori sírokban

származó darabok száma jóval meghaladja a férfi temetkezésekből előkerültek darabszámát. Sok esetben sajnos nem rendelkezünk adatokkal viselőik életkoráráról, azonban úgy tűnik használatuk a fiatalabb korosztályokra kevésbé jellemző, gyermek sírból pedig - tudomásom szerint máig nem került elő, szemben más - pl. filigránnal és/vagy granulációval díszített - kő- vagy üvegbetétes gyűrűkkel. Viseletük tehát valamilyen életkori szakasszal függhetett össze, az adatok alapján azokat csak felnőttek viselték. A gyűrűket az elhunyttal általában azok viseleti módjának megfelelően helyezték a sírba. A hitelesen feltárt női és férfi temetkezésekben - egy-egy kivételtől eltekintve - egyaránt a jobb kézről, annak gyűrűs vagy középső ujjáról kerültek elő. Két gyűrű esetén egyet-egyet viseltek mindkét kézen. A viseleti módtól eltérő helyen látott napvilágot a gyűrű a karos-eperjesszögi 11/11. sírban, ahol az a bal combnyakon feküdt, deformálódott karikájának egy része pedig a bal medencelapát felett. A gyűrű karikáját tehát a temetés során eltörték, s így helyezték a sírba (1. kép 3).

22 Ugyancsak külső beavatkozást szenvedett a Szakony-Tsz kavicsbánya 6. sírjából előkerült gyűrű is, melynek karikáját a szalagra merőlegesen elreszelték (4. kép 5). Hasonló külső beavatkozás érte a Biharkeresztes-Bethlen Gábor utcai gyűrű is, melynek karikáját ugyancsak a szalagra merőlegesen vágták el (1. kép 1). A karosi példány esetben a temetési rítus során végzett beavatkozásról lehet szó, míg utóbbiak esetében feltételezhető az is, hogy a hullamerevség következtében nem tudták a halott ujjára másképp felhúzni a gyűrű. A négygömbös, illetve hólyagos fejű gyűrűk ritkán kerülnek elő másik gyűrűvel együtt, ha mégis, akkor azok ugyancsak foglalattal ellátott darabok. A karos-eperjesszögi 11/45. sírból egy üvegbetétes, granulált díszítésű fejesgyűrű; a miskolc-repülőtéri 2. sírból pedig egy köves gyűrű került elő. A nagyvázsony-nőzséri A sírból egy hólyagos és egy négygömbös fejű, míg a BiharkeresztesBethlen Gábor utcai sírból két hólyagos fejű gyűrű került napvilágra. Valószínűleg ugyancsak foglalattal volt ellátva a Tiszaeszlár-Vörösmarty utcai 1. sír töredékes gyűrűje is. Az említett sírok mindegyikében női váz feküdt, úgy tűnik tehát, hogy két foglalattal ellátott kő- vagy üvegbetétes gyűrű viselése kizárólag a nők körében voltjellemző. KRONOLÓGIA A gyűrűk pontos keltezését nehezíti, hogy korabeli pénz sajnos nagyon kevés gyűrűt tartalmazó sírból került elő, a gyűrűket kísérő leletanyag közül pedig több darab sem keltezhető ponto20 1. Arad-Csálya (Arad, Ro.), 2. Bihar-Somlyóhegy 6. sír, 5. Biharkeresztes-Vasútállomás, 13. KarosEperjesszög 11/11., 16. Karos-Eperjesszög 11/52. sír, 17. Kenézlő-Fazekaszug 1/21. sír, 24. NagyhalászKiszomborhegy 2. sír, 25. Nagymágocs 1. sír, 33. Rétközberencs-Paromdomb 2. sír, 36. Szakony-Tsz homokbánya 1. sír, 41. Szered-Mácsédi-dombok (Sered, SÍ.) 20/53. sír, 43. Tiszabezdéd 8. sír, 50. Veréb. 21 Előkerülési körülményeik pontos ismerete hiányában egykori viselőjük neme ma már megállapíthatatlan az alábbi lelőhelyű gyűrűknek: 6-7. Bodrogvécs (Veö, SÍ.), 9. Győr-Szeszgyár, 12. Jászfényszaru, 18. Kenézlő-Fazekaszug II. temető, 28. Oromhegyes (Uzunoviceho, Ju.), 29. Oroszlámos (Banatsko Arandelovo, Ju.), 32. Pusztadobos, 42. Szob-Vendelin, 47. Tiszafüred-Pusztakocs, 49. Vác-vidéke. A Kiszombor E temetőről csupán rövid híradás áll rendelkezésre, ebből a 47. sírban nyugvó személy neme nem állapítható meg. A mezőtúri leleteket egy sírból származóként tünteti fel a leletkataszter (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 662. sz.), így közölte Szőke Béla is (SZŐKE 1962, 24.). A temetkezést közreadó publikációban Supka Géza a gyűrűvel azonos sírból csupán egy ezüstveretes nyerget említ, míg a többi lelet egy másik helyen kibontott sír mellékleteiként szerepel (SUPKA 1909, 265.). 22 RÉVÉSZ 1996,93. 129