A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Horváth Ciprián: Hólyagos és négygömbös fejű gyűrűk honfoglaláskori sírokban

sabban a 10. századon belül. Ugyancsak nehezíti pontosabb datálásukat, hogy köztük több szórvány, vagy pontos leletkörnyezetének ismerete nélkül előkerült darab is van. Keltezésre alkalmas pénz mindössze két négygömbös fejű gyűrűt tartalmazó sírból ismert: Biharkeresztes-Vasútállomás: I. Berengár (888-915) érme; Veréb: I. Miklós pápa (858-867) és II. Lajos (855-875), Kopasz Károly (875-877), Vastag Károly (884-888), III. Sergius pápa (905911), I. Berengár (888-915), X. János pápa (914-928) és I. Berengár császár (915-924) átfúrt érmei. A verebi sírba a honfoglalók második generációjába tartozó férfit temettek, a 10. század első harmadában.

23 Berengár császár érméhez legkorábban valószínűleg a 919. évi kalandozás során juthatott tulajdonosa, ez tekinthető tehát a sír megásásának terminus post quem időpontjának. Azok a négygömbös fejű gyűrűket is tartalmazó temetők, melyekből korabeli érmek is előkerültek, a következők: Bodrogvécs,

24 Kenézlő-Fazekaszug II. temető,

25 Nagyvázsony-Nőzsér,

26 Rétközberencs-Paromdomb,

27 Szered-Mácsédi-dülő.

28 A gyűrűket tartalmazó sírokból előkerült tárgytípusok közül a rétközberencsi, a törteli, a verebi és a nagyvázsonyi tartalmazott ezüst pántkarpereceket, melyek használata a rangosabb temetőkben főként a 10. század első kétharmadában gyakori.

29 Veretes öv került elő a rétközberencsi és a verebi sírból, ezen tárgytípus döntő többsége a 10. század első felére-kétharmadára keltezhető. ° Rozettás lószerszám a törteli és a nagyvázsonyi sírban volt, e tárgytípus legújabb feldolgozását Révész László végezte el, ebben használati idejüket a 10. és a 11. század első harmadára helyezte.

31 Nem könnyű tehát pontosan meghatározni a gyűrűk használati idejét, hiszen több darab 10. századon belüli pontosabb keltezése nem lehetséges. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Árpádkori éremmel keltezhető sírból máig nem került elő ilyen gyűrű, sem pedig olyan tárgytípussal együtt, mely -jelen tudásunk szerint - 10. század második felében, végén terjedt el, így talán nem alaptalan annak feltételezése, hogy a gyűrűk többsége a század vége előtt földbe került. Keleteurópai párhuzamaik alapján valószínűsíthető, hogy a magyarság a gyűrűk e típusát már a honfoglalást megelőzően is ismerte. A hólyagos fejű gyűrűk keltezéséhez az alábbi korabeli érmek nyújthatnak segítséget: Biharkeresztes-Bethlen Gábor u. 1. sír: Provence-i Hugó és II. Lothar (931-945) érme; Győr-Téglavető-dülő 47. sír: I. Berengár (888-924), Provence-i Hugó (926-931), Provence-i Hugó és II. Lothar (931-945), valamint II. Lothar (945-950) átfúrt érmei; Karos-Eperjesszög 11/52. sír: Ismail ibn Ahmed 904/05-ben vert dirheme, valamint Gyermek Lajos (899-911) átfúrt érmei; PilinyLeshegy 2. sír: Provence-i Hugó (926-931) átfúrt érme. E sírok közül a tehát a biharkereszetesi és a pilinyi 931, illetve 926 előtt nem kerülhetett földbe; míg a győr-téglavető-dűlői 47. sírból származó érmemhez tulajdonosa legkorábban valószínűleg a 947-es hadjárat következményeként juthatott, ez tekinthető tehát a sír megásásának terminus post quem időpontjának. Az érme azonban átfúrt, így azt tulajdonosa még évekig, esetleg évtizedekig is viselhette. 23 RÉVÉSZ 1998, 525. 24 Ismail ben Ahmed 911/12-ben vert dirheme. 25 Ismail ben Ahmed 907/08-911/12-ben vert dirheme. 26 I. Berengár (888-915) és Provence-i Hugó (926-931) érmei. 27 I. Berengár (888-915) érme. 28 Provence-i Hugó (926-931), Kopasz Károly (840-875), I. Berengár (888-915), I. Eduard (901-924), II. Lothar (945-950) érmei. 29 SZŐKE 1962, 72; RÉVÉSZ 1996, 90. 30 RÉVÉSZ 1996, 131. 31 RÉVÉSZ 2001, 57. 130