A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

értéktelen irodalom, mint más városi könyvtárakban ebben az időben. Állományában a haladó írók, költők számaránya jelentős, ez azzal magyarázható, hogy haladó szellemű emberek vezették (Nagy József, Ecsedi István, Sőregi János) a könyvtárat, s ez éppen a könyvtár gyarapításában nyilvánult meg ilyen szerencsésen. A kiadott nyomtatott könyvjegyzékeket átvizsgálva megállapítható, hogy a könyvtár állományánakjelentős hányadát (70-75%-át) a szépirodalmi munkák alkották. Megtalálhatók akkori haladó írók alkotásai, de szembe tűnőén sok kötetben (35-40 kötet) Gorkij művei. Beszerezték Dreiser, Traven, Romain Roland, Henry Barbusse, Anatole France könyveit is. A magyar baloldali irodalom is képviselve volt: Gelléri Andor Endre, Kassák Lajos, Lukács György, Szabó Pál. Irodalmunk klasszikusai is megfelelő arányban szerepeltek, még a kisebb jelentőségű szerzők müvei is: Jósika Miklós, Vas Gereben. A debreceni szerzők közül Oláh Gábor szerepel minden munkájával. A szépirodalom könyvanyagában megtaláljuk a magyar és külföldi „siker műveket", bestseller, giccses alkotásokat is: Erdős Renée, Tormay Cécile, Gulácsy Irén, Sz. Szabó Mária, Szederkényi Anna, Szitnyai Zoltán, Kosáryné Réz Lola, Szabóné Nogáll Janka műveit. A külföldiek közül Courts-Mahler, Cronin, Margaret Michell, Pitigrilli, Ohnet neve csakúgy megtalálható, mint Conan Doyle. Szerencsére elmondható, hogy a kor divatos regényei ugyan helyet kaptak a polcokon, de a közönséges ponyva ritka, s azok is ajándékozás útján kerültek be a könyvtár állományába. Az ifjúsági állomány anyaga kettősséget mutatott. Mennyiségileg kevés (8-10%-a az állománynak), s minőségét vizsgálva eléggé egysíkú. Megtalálhatóak többek között Cooper, Daudet, Dickens, Mark Twain, Verne Gyula, s a magyarok közül Benedek Elek, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Jókai Mór, Krúdy Gyula művei , de mellettük sok az értéktelen alkotás is. Az állomány minőségérejellemző a magyarságot hirdető, vallásos irodalom túlsúlya. Az ismeretterjesztő munkák a könyvtár állományának 18-20%-át alkották. Jellemző, hogy ennek az ismeretterjesztő anyagnak jelentős részét - a kor érdeklődésének megfelelően - a humán, társadalomtudományi munkák képezték, vallás, filozófia, történelem, irodalom és földrajz egyenlő arányban fellelhetőek voltak. Mezőgazdasági, főleg növénytermesztéssel kapcsolatos munkákat találunk a listában, de természettudományos, technikai-műszaki könyveket csak elvétve tartalmaztak a jegyzékek. (ECSEDI 1932, 1-301.) Az 1943-ban kiadott 1938 szeptemberétől 1942 decemberével lezárt Gulyás Sarolta által készített pótjegyzék szerint a négy év alatt beszerzett állomány 1575 műből állt. Ennek megoszlása torzulást mutat: közel 1000 kötet ugyanis a szépirodalmi munkák száma, több mint 500 az ismeretterjesztő müveké, s mindössze 75 kötet ifjúsági mü. A rendkívül kevés ifjúsági irodalom mellett a számban kielégítő szakismereti munkáknak is mintegy harmada áltudományos. A második világháború éveiben a kor szellemének megfelelően a faji mítoszt propagáló és a Szovjetuniót szidalmazó munkák (Radics László, Tamás Aladár, Kovrig Béla) mellett Bajcsy Zsilinszky Endre, Bálint György, József Jolán, Veres Péter, Darwin egyes munkái is szerepelnek. (GULYÁS 1943, 1-35.) A kézikönyvtári állomány az 1938-ban külön kiadott „Helyben olvasható művek jegyzéke" mintegy 2500 kötet könyvet tartalmazott. Az állományból a közkedvelt, olvasmányos munkákat emelték ki. Ugyanakkor a legfontosabb lexikonok, monográfiák, szintézisek, szótárak csak nagyon hiányosan szerepeltek a jegyzékben. A könyvtár vezetése az olvasói igényekkel számolt, amikor a városi szegénység és ráérő nyugdíjasok, diákok olvasmányos igényeit elégítette ki az olvasóteremben is. Ezeken kívül a szépirodalom klasszikusai foglaltak itt helyet, többnyire közkeletű sorozatokban. (GULYÁS 1938, 1-64.) A könyvtárba járó napilapok és folyóiratok között megtalálható volt mindaz, ami a korban a legfontosabbnak számított. 364