A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

Összegezve megállapítható, hogy a közművelődési könyvtár gyűjtőköre a kornak megfelelő ideológiát tükrözve ugyan, de haladó képet mutatott. Az államosítással a Déri Múzeum határozott profilt kapott. Osztályok alakultak, s ennek megfelelő gyűjtőkörrel rendelkezett az egyetlen könyvtár is, amely tudományos szakkönyvtárként működött ill. működik. Fő gyűjtőköre a régészet, néprajztudomány, iparművészet, képzőművészet, történelem, általános muzeológia, természettudomány. (DMÉ 1948-59, 7.) A 3018/1951. számú rendelettel a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, mint fenntartó kiadott egy gyűjtőköri szabályzatot. Ebben nem szerepelt a helyi vonatkozású könyvtári anyag gyűjtése a könyvtár számára. Ebből adódott, hogy az Egyetemi Könyvtárnak felajánlott átvételre olyan időszaki kiadványokat, és önálló köteteket, amelyeket eddig a Déri Múzeum Könyvtárában őriztek, de szoros kapcsolatban nem állottak a meglévő gyűjteményekkel, tisztán csak helyi vonatkozás miatt kerültek a múzeumba. Valamint nem tartozott őrizni a múzeumi könyvtár olyan XIX. századi hírlapgyűjteményt sem, ami ugyan bibliofil szempontból jelentős, de nem múzeumi gyűjteménybe való. Átadásra kerültek korábbi egyesületek, társaságok olyan könyvanyagai, amelyek nem múzeumi vonatkozásúak, így a Csokonai Kör Könyvtárának egyes példányai, valamint az Ady Társaság, a Színészegyesület könyvanyagának egy része. Ezeknek a feldolgozására akkor múzeumi szakember nem állt rendelkezésre, így jobbnak látta az igazgatóság ezeket az értékeket az Egyetemi Könyvtárban elhelyezni. Oláh Gábor 1941-ben elhunyt debreceni író 3000 kötetes könyv hagyatéka azért jelentett komoly gondot a múzeumi könyvtár számára, mert főleg szépirodalmi műveket tartalmazott, s ezek kívül estek a gyűjtőkörén, viszont a hagyatékot egyben kellett tartani a hagyatékozóval történt megállapodás értelmében. Végül az Egyetemi Könyvtár vállalta ennek egyben tartását és őrzését. (DM IRATTÁR 1951). Ezeknek a könyveknek az átengedésével sok hely felszabadult a raktárban, s lehetőség nyílott a gyűjtőkörbe tartozó anyag szakszerű raktározására és kezelésére. A könyvtár a gyűjtőköre az ötvenes évektől nem nagyon változott, kivéve az ideológiai jellegű munkák kötelező gyűjtését, ami igen felduzzasztottá a könyvtár állományát, s ténylegesen holt anyagnak minősült. Az Irodalmi Múzeum 1988-ban átvette megőrzésre a Déri Múzeum Könyvtárából a szépirodalmi könyveket, s az irodalomtörténeti, nyelvészeti anyagot is. Kialakításra került a könyvtárban egy külön helytörténeti gyűjteményrész, amely ugyan nem teljességre törekvőén, de rendszeresen gyűjtötte a debreceni és megyei vonatkozású, a muzeológia szakterületeihez közel álló könyveket, folyóiratokat. 1992-től nagyobb figyelmet fordított a könyvtár a numizmatikai könyvek gyűjtésére, mivel a történeti osztályon belül külön numizmatikai szakterület alakult, s a fontos kézikönyvek pótlása elengedhetetlen feladattá vált. (DMÉ 1992-93, 463.) A könyvtár a mai napig a kialakult gyűjtőköri koncepció szerint végzi munkáját. Allománynaplók, katalógusok, revíziók, a könyvtárakban A Városi, majd Déri Múzeum Könyvtárának állománynaplói, katalógusai, revíziói 1953-ig a múzeum könyvtárának nyilvántartása nem volt központilag szabályozott. A múzeum könyvtári anyaga 1906-tól 191 l-ig a múzeum többi műtárgyát is magában foglaló ún. „Szaporulati" leltárkönyvbe lett bevezetve. Ezt a könyvekben a leltári szám előtti „Szap." szó jelöli. 365