A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Szabó László: Megjegyzések a „böszörmények” kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján

A ház padlóján és töltelékföldjében előkerült összeégett, olvadt edénytöredékek, a likacsos szerkezetű alaktalan olvadékdarabkák, az égett csontok és a kisebb-nagyobb elszenesedett fadarabok, gerendamaradványok egyértelműen arra utalnak, hogy a ház pusztulását tűz okozta. A ház betöltésének anyaga igen gazdag, a kerámia, a fém- és kőeszközök mellett számos ritkaságszámba menő tárgy került elő. Többek között egy kékeslila üvegből készült, ún. golyvás nyakú palacktöredék (XII. t./2.). A ház 2. gödrében III. István ezüstdénárja (CNH. II. 157 a) és egy 3,8 x 2,5 x 0,8 cm méretű, téglatest alakú ólomtárgy, hosszabbik oldalán háromszög alakú kidudorodás, rövidebb oldalán ugyanilyen alakú bemélyedés (XII. t./l.), amely valamilyen súly lehetett. Ugyanebből a gödörből került elő egy téglalap alakú ládazár, csukott állapotban, melyre rá volt rozsdásodva egy 2 x 10 cm-es törött végű vaspánt (XIII. t./2.), és csuklós ládazsanérok, vasalásdarabok, bennük szögekkel és felületükön famaradványokkal (XIII. t./3.). A betöltésben voltak még szögtöredékek, lemezdarabok és egy 20 x 2 cm-es, egyik végén elkeskenyedő vasretesz, hosszabb oldalain egy, ill. két háromszög alakú kitüremkedéssel (XIII. t./l.). A kerámiaanyag mind a díszítésekben, mind típusában az előző házhoz hasonló, itt is a nagyméretű fazekak és a cserépbográcsok vannak túlsúlyban. A téglagyár területén feltártak még 18 gödröt és egy szabadtéri tűzhelyet. A gödrök nagy részének formája megközelítőleg kör alakú, mélységük néhány cm-től 2 m-ig változik. Kettő ezek közül valószínűleg kút lehetett, a többi terménytárolásra, az amorf alakúak pedig agyagnyerőhelyként is szolgáltak. Végül mindegyiket hulladékkal töltötték fel. Ebben a korban a falvakban gyakori árokrendszer - talán a kis feltárt terület mérete miatt - nem került elő, csak két ároknak a részleteit sikerült megfigyelni. Ezek sekély, mindössze 30 cm széles árkok voltak, egy-két kerámiatöredékkel és állatcsont darabbal. A gödrök leletanyagának zömét az edények oldal- és peremtöredékei teszik ki, valamint állatcsontok és növényi magvak. Fémhulladék nagyon kevés van bennük, egy-két szögtöredék és vasalásdarabka. A 12. gödör viszont megkülönböztetett figyelmet érdemel, mivel a gödör szájától számított 60 cm-es mélységben - egymástól 15 cm-re - egy sarkantyú és II. Géza ezüst pénze (CNH. I. 145) került elő. A város északi részén a ház mellett még további 4 objektumot tártak fel. Ezek közül 3 szabadtéri kemence volt (az egyik talán egy házhoz tartozhatott), míg a negyedik egy 2,5 m mély verem. Leletanyaguk hasonló a téglagyárból előkerülthöz, legnagyobb részét a fazék- és bográcstöredékek teszik ki. Az 1. sz. kemence előteréhez tartozott három kisebb gödör, amelyekben a kerámián kívül egy sarkantyú töredékét és több fenőkövet is találtak. A veremből a cseréptöredékek mellett nagy mennyiségű állatcsont és egy felszámolt kemence maradványai is előkerültek. IV. A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE /. Kerámia A leletanyag legnagyobb részét, mint az egy Árpád-kori falu esetében elvárható, a cserépedények töredékei teszik ki. Szerencsés, hogy házaink romjai bolygatatlanul maradtak meg, így több edényt is össze lehetett állítani. Bár az objektumok csekély száma miatt a falu teljes kerámiaanyagáról csak nagyon vázlatos képet lehet alkotni, mégis be tudjuk mutatni egy-egy háztartás legjellemzőbb edényeit. A kerámiaanyag legnagyobb részét a fazekak és a cserépbográcsok töredékei teszik ki. A fazekak magassága 20-30 cm között változik, formailag egy típusba tartoznak. Viszonylag szűk alj 81