A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Szabó László: Megjegyzések a „böszörmények” kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján

A cseréptöredékek másik része a kemence fenéktapasztásából származik. Ezeket a darabokat a jobb hőtartás miatt tették a platniba. Több egész edényt is sikerült összeilleszteni belőlük, pl. egy sárgásfehér színű, nagyméretű, kihajló, felálló, tagolt peremű fazekat, oldalán csigavonalas díszítéssel (VI. t./3.) vagy egy fekete színű, kihajló, lekerekített peremű fazekat, homokkal és apró kaviccsal soványítva, aminek testét csigavonal, vállát egysoros hullámvonal díszíti (VII. t./3.). Ezenkívül egy sárgásbarna színű, kihajló, lekerekített peremű fazekat, homokkal és apró kaviccsal soványítva, vállán körbefutó, egysoros hullámvonal dísszel (VI. t./4.). Cserépbográcsokból is többnek kerültek elő darabjai, ezek közül kettőt sikerült teljesen kiegészíteni. Az egyik egy barna színű, gömbölyű testű és kihajló, szögletesre vágott peremű (VI. t./2.), a másik vörösesbarna, kihajló, lekerekített peremű. Nyújtott testének felső része egyenes majd éles törés után gömbölyű aljjal zárul (VI. t./2.). A kiegészíthető darabokon kívül több tucat egyéb töredék is előkerült, az előzőekhez hasonló anyagból és díszítéssel (I—

II. t.). A betöltésben volt továbbá egy csont nyílhegy (XII. t./3.), egy csont síp (XII. t./4.), egy fenőkő (XII. t./5.), valamint egy kettétört köszörűkő a vasalásával együtt (XI. t./l-2.). A másik ház a Kisfaludy u. 8-11. szám alatt, az előzőtől mintegy 150 m-re, egy vízvezeték ásása közben került elő. A ház földbe ásott gödre téglalap alakú, 4,3 x 3,7 m-es. Padlója a felszíntől számítva 80-105 cm mélyen volt, felszíne keményen letaposott, néhol lemezesen feljövő sárréteggel. A ház fala 40 cm magasan maradt meg, kisebb ingadozásoktól eltekintve függőlegesen. Az épület K-Ny-i tengelyében, a falak mellett egy-egy cölöplyuk mélyedt a földbe. A ház bejárata valószínűleg a K-i oldalon, az ÉK-i sarok közelében lehetett. Ezt látszik bizonyítani, hogy itt a legmagasabb a padlószint és a vastagon behordott, rétegzett sárlemezek. A kemence a bejárattal szemben, a ház ÉNy-i sarkában, annak alapnégyszögén belül található. A vízvezeték árka éppen a kemence szájnyílását elrombolva vágta ketté a házat É-D-i irányban. A megmaradt részből megállapítható, hogy jó minőségű sárga agyagból épült, boltozata 35 cm magasan maradt meg. Fenékmélysége a felszíntől számítva 75 cm volt. Tapasztása koromfoltos, vörösre égett, benne egy sor béléscserép volt. A ház belsejében, a padlószintbe vágva négy nagyobb, több kisebb gödör és cölöplyuk került elő. A DNy-i sarokban lévő 1. gödör téglalap alakú, 70 x 65 cm-es volt, alja 240 cm-rel a felszín alatt zárult, kissé összeszűkülve. A 2. gödör a DK-i sarokban egyik oldalával a ház K-i falához csatlakozott. Szája ovális, alja ívelt, 50 cm-rel mélyedt a padlószint alá. Betöltése a ház többi részéhez hasonlóan fekete, laza szerkezetű volt. A 3. gödör szájnyílása ovális (110 x 90 cm), alja félköríves, legnagyobb mélysége 123 cm. Ny-i oldalához egy 125 cm mély, 25 x 20 cm-es téglalap alakú gödör csatlakozott. A 4. gödör a kemence és a bejárat között, az É-i fal mentén helyezkedett el. A gödör 100 x 54 cm-es, lekerekített sarkú téglalap alakú, 35-40 cm mély. Mellette a 127 cm mély, kis rombusz alakú gödör korábbi lehetett, mivel a 4. gödör falával vágta azt. Mindkét gödröt még a ház használata alatt betöltötték, 1-1,5 cm homokos agyagréteg fedte őket, a nagyobbik gödör közepén kissé megsüllyedve. Az É-i fal mellett két kisméretű, sekély gödröcske került elő, egyikben csak tojáshéjak, másikban csak növényi magvak voltak. Cölöplyukak voltak a 2. gödör K-i és D-i oldalánál valamint a 3. gödörtől ÉK-re. 80