A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Szabó László: Megjegyzések a „böszörmények” kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján

nak mohamedánok. Ez az adat valószínűleg a Szerémségben határőrszolgálatot teljesítő kálizokra vonatkozik (HUNFALVY 1876, 335). Az Anonymus által említett pesti izmaelitákról más források is megemlékeznek. 1213-ban szaracén néven szerepeltek (proventus Saracenorum de Pest) (FEJÉR 1829^4, III/l. 264). II. András 1217-ben szentföldi keresztes hadjárata előtt, felesége Jolánta hitbérének fedezésére nyolcezer márka értékben lekötötte a Maroson lejövő só, a pesti szaracénok és Bodrog megye jövedelmét. Ez a három bevételi forrás talán a sókereskedelem kapcsán függ össze (MOT II,. 1088). II. András uralkodása alatt a zsidókat és az izmaelitákat többször is eltiltották a kamaragrófság, a monetarius (pénzverő és -váltó), a salinarius (sóváltó), és a tributarius (vámos) tisztségek viselésétől. Tiltja ezt az Aranybulla, annak megújítása, valamint az 1233-as beregi egyezmény is (HÓMAN 1929, 283). 1221-ben II. Honorius pápa levélben kéri a magyar királynőt, ne engedje, hogy a keresztények mohamedánok rabszolgái legyenek (MOT IL, 1089). Helységnévként az ország különböző vidékein maradt fenn az ott élt mohamedánok emléke. Valószínűleg a káliz lakosságra utalnak a Kalász, Kálóz, Kálózd, stb. típusú helynevek. Ilyeneket találunk Pilis, Fejér, Veszprém, Somogy, Baranya, Bodrog, Bihar, Szilágy és Zemplén megyékben (PAIS MNy. 1947, 290-291). Az ilyen nevű helységek káliz lakóira utal, hogy Budakalász falu 1135-ben, mint káliz nemzetség (generatio Kalez) szerepel (FEJÉR 1826-44, VII/5. 98). 1190 és 1230 között többször is említik Apos-Aranyán falut, mint mohamedánok lakhelyét. A falu neve 1190-ben villa Hismaelitarum, 1207-ben villa sarcenorum (SRH I. 145-146, 191). A tatárjárás után a mohamedánok, mint jelentős gazdasági erővel bíró népesség eltűnnek a forrásokból. Rogerius Carmen miserabile című megemlékezésében két alkalommal, Várad és Pereg ostrománál is megemlíti, hogy a tatárok foglyokat küldenek az első vonalba, akik között muzulmánok is voltak (KATONA 1981). Az egyik utolsó említés, amelyben kiemelik valakinek muzulmán voltát 1290-ből való, mikor is IV. László nádoráról, Mizséről megjegyzik, hogy szaracén (SRH I. 474.). Ettől fogva emléküket csak valamikori lakóhelyük nevei őrzik. A bolgár-kazár-kabar-izmaelita-szaracén-káliz-böszörmény elnevezések összefüggései A magyarországi mohamedánok etnikai meghatározása, a Kárpát-medencébe való betelepedésük és a gazdasági életben betöltött szerepük régóta foglalkoztatja a hazai történészeket és nyelvészeket. Az első fontos kapcsolat, amire felfigyeltek a kutatók a bolgár-izmaelita azonosság volt. Először, mint láttuk Anonymusnál jelennek meg. Betelepedésüket a X. század közepére teszi és Bulárfóldről származtatja őket (SRH I. 114-115). Szerepelnek a Képes Krónikában, és annak a teljes szövegét átvevő Thuróczynál is, anélkül, hogy megpróbálná származási helyüket meghatározni (KÉPES KRÓNIKA 1964, 93, 125-127).

8 A múlt századi kutatástörténet, Anonymus nyomán általában elfogadta bolgár eredetüket, de származási helyüket illetően már megoszlottak a vélemények. Fessler a Kaszpi-tenger mellékéről valónak mondja őket, akik ott vették fel a mohamedán hitet (FESSLER 1815, 325). Horváth M. és Kossovich K. volgai bolgároknak tartja őket, akik Taksony idejében érkeztek Magyarországba (HORVÁTH 1842, 188). Azonosították őket a jászokkal is (HUNFALVY 1876, 376-377, HORVÁTH 1825, 113), de ezt már a XVIII. században elvetették.

9 s Kossovich szerint Thuróczy azt írja, hogy az izmaeliták a „mostani Serviából és Bulgáriából törökökkel, bulgárokkal és örményekkel jöttek be Magyarországba." Kossovich K., Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XVI. század elejéig (Buda, 1842) 40. oldal 11. jegyzet. 9 „izmaelitas nulla ratione cum jazygibus confudendos esse", KATONA 1778,477 76