A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Szabó László: Megjegyzések a „böszörmények” kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján

húsevéstől való elzárkózásukat. Keresztényekkel közös étkezéskor disznóhús evésére kötelezte őket, muzulmán ember csak keresztényhez adhatta lányát (SRH I., 115). Mindezen megpróbáltatások ellenére a magyarországi mohamedánok a XII. században nemhogy asszimilálódtak volna, de még erősítették is pozícióikat. A zobori apátság 111 l-es, Gottfried apát által kiadott birtokösszeírásában említik, hogy a királyi jövedelmek kezelői, név szerint Porcus és Etheius centuriok, akiket magyarul kálizoknak hívnak, régi jogaikra hivatkozva megtámadták Kálmán király adományozását, amely a zobori apátságnak adta a vámok harmadát egész Nyitrában (PRT XII/B 405). 1150-ben Abu Hamid al-Garnáti andalúziai mór utazó, aki előtte bejárta Észak-Afrikát és a Közel-Keletet, Magyarországra érkezett. Három évig élt itt, és később megjelent müveiben részletesen beszámolt tapasztalatairól (ABU HAMID 1985, 56-65). Muzulmán létére természetes, hogy kiemelt helyen foglalkozik a magyarországi mohamedánokkal. Azt írja, Magyarországon nagyon sok muzulmán él. Egyik részüket magribitáknak hívják, csak háborúban szolgálják a keresztényeket, és nyíltan vállalják vallásukat. Másik csoportjuk a hvárezmiek, akik a királyt szolgálják, és titokban tartják hitüket. Arab nyelvre és a pénteki imára tanította őket, és büszkén jegyzi meg, hogy távozásakor több mint tízezer helyen prédikálnak pénteken nyíltan vagy titokban. Leírja, hogy II. Géza király Bizánc ellen harcoló seregében szép számmal vannak mohamedánok is. A királyról megjegyzi, hogy szereti a muszlimokat, és az ő tanácsára engedi őket hitük szerint élni. Mikor három év elteltével távozik az országból, Hámid fiát, aki egy előkelő magyarországi muzulmán két lányát vette feleségül, hátrahagyja túsznak. Géza király követet küld vele Szakszinba, hogy Abu Hámid befolyását kihasználva ott muzulmán íjászokat toborozzon. A II. Géza seregében harcoló muszlimokat a bizánci történetírás is megemlíti. Ioannes Kinnamos, Manuel Komnenos bizánci császár magántitkára, legjelentősebb müvében, az Epitome Kivonat című történeti munkában a birodalom 1118-1180 közötti történetét örökíti meg. Kétszer is megemlíti a magyarországi kálizokat. Először 1150-ben, mikor a király seregében harcolnak a bizánciak ellen, másodszor 1165-ben a szerémségi kálizokról szól, akik III. István idejében érkeztek oda és Manuel császár telepítette át őket bizánci területre (MORAVCSIK 1988, 202, 234). Megemlíti a magyarországi mohamedánokat Anonymus, III. Béla király jegyzője is: „Taksony vezér ... kegyességének hallatára pedig sok vendég özönlött hozzá különféle nemzetekből. Ugyanis Bulárföldről nagyon sok izmaelitával jöttek némely fölötte nemes urak: Billa meg Baks. A vezér Magyarország különböző vidékein földet adományozott nekik, s még azon felül a várat is, melyet Pestnek hívnak, örökre nekik engedte" (SRH I. 114-115). A XIII. század elején a források gyarapodásával az izmaelitákról is egyre több adatunk van. A Váradi káptalan Regestruma három alkalommal is említi a nyíri izmaelitákat. 1215-ben „Texa ismaelita de Nyr" 12 márka tartozás ügyében idéztette be a Cégény falubelieket (KARÁCSONYI-BOROVSZKY 1903, 203, Nr. 139. (192) eset). 1219-ben „Ismaelitae de Nyr, Iliaz et Péntek" más társaikkal együtt rablás miatt vádolták a Borsod vármegyei Vámos és Tapolca falvakból származó jobbágyokat (KARÁCSONYI-BOROVSZKY 1903, 229, Nr. 209. (41) eset). 1222-ben „Ismaelitae de Nyr, Elias et Peter" egy Salamon faluból származó ember tartozása miatt fordult a káptalanhoz (KARÁCSONYI-BOROVSZKY 1903, 376, Nr. 326. (38) eset). Bár vallásuk és gazdasági erejük miatt folyamatosan támadták őket, pozíciójuk csak erősödött. 1220 táján Jáqút arab geográfus a közel-keleti Aleppóban találkozott tanulmányaikat ott folytató magyarországi muzulmánokkal. Ők elmondták neki, hogy hazájuk Konstantinápolyon túl, a hungar nevű nép országában van, s bár ők az iszlám vallásának követői a hungarok királyának engedelmeskednek. Szerintük Magyarország határvidékén mintegy harminc helyiségben lak75