A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Természettudomány - Lovas Márton: Dr. Földi János az elfelejtett természettudós

schaffen". „Diószegi Sámuel böszörményi prédikátor, Földi munkatársa, birtokában van a botanika magyar terminológiájának, vagy azt meg fogja tudni alkotni." Ez a feljegyzés valóban fontos bizonyítéka Földi szakmai elismertségének is! (PRISZTER 1997.) 3. Földi a rendkívüli jó megfigyelő Földi János nemcsak a természetes, vagy spontán flóra iránt érdeklődött, hanem talán elsőként hazánkban, a mezőgazdasági művelésbe vont fajok, a kertekben termesztett dísznövények, sőt még egyes adventivek megjelenése is érdekelte. Néhány példa: - Helianthus annuus = Napraforgó. Ekkoriban még csak ritkább dísznövény. Csak 1812-től kezdték termését olajütésre használni. (Kitaibel sem említi). - Opuntia vulgaris = pogácsa levelű kaktusz. Kaktuszokról Lippay „Posoni Kert"-je emlékezik meg 1664-ben. - Az Opuntia legkorábbi említése Szenei Molnár Albert: Dictionáriumában (1604) olvasható: „nemismeremfű". - Cucurbita pepo = Linka tök. Ismerteti még, a lopótök, a bibircsókos tök, a lábastök alfajokat is. - Onobrychis arenaria = kakasfejü baltavirág - homoki baltacin. A homokpusztai növénynek ez az első (1795) említése. Kitaibel csak 1796 óta figyelte meg Pest, Kerepes, Vác, Cegléd határában. - Eranthis hyemalis = téli hunyor. Földi Szatmárból kapta ezt a dísznövényt, de kertjében kipusztult. Ez az első leírás! - Bulbocodium vernum (Melanthium indicum) - Egyhajú virág. Földi igen értékes adata ez. Leírja, hogy még a tavaszi nap-éj egyenlőség előtt, homokos, száraz domboldalon virít. Egyhajú setétke néven említi. A mai ismert név tehát már itt szerepel, a setétke pedig a Melanthium fordítása. Földié az első hazai adat. - Pholiurus Pannonicus (Rottboelia) = kígyófark-fű. Első magyar leírása, a szikes rétek társulásalkotó fajának. (PRISZTER 1997.) 4. Földi János néprajzi megfigyelései. A „ Csomorika ügy ". Földi a vérbeli botanikus és orvos nem elégedett meg a növény rövid leírásával, hanem tudományos alapossággal tisztázta azok előfordulási körülményeit, orvosi hatását és népies felhasználásukat, népi neveiket. Egy jellemző példa erre az úgynevezett Csomorika-ügy. A Helytartótanács 1796. szeptemberben közölte a megyékkel, hogy a pesti határban három gyermek Cicuta virosaval jóllakott és meghalt. Ezért elrendelte, hogy a physicusok derítsék ki, hogy terem-e ilyen vagy más mérges növény megyéjükben és ezekre a helyekre állítsanak figyelmeztető táblákat. A Cicuta virosat a korabeli botanikusok így Csapó József is német neve Wasserschierling alapján vízi büröknek fordították. Csapó József ugyanakkor a teljesen hasonló termőhelyen élő (mocsaras rét) és ugyancsak mérgező Ranunculus sceleratusra - torzsika boglárka - ruházta. Földi ezért részletesen tisztázta, hogy a Cicuta virosa a csomorika, melynek gyökerei „tavasszal és nyárba csomós, hasonlít a zeller gyökérre. Ősszel és télen valamennyire megnyúlik, ha meg nem 56