A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Természettudomány - Lovas Márton: Dr. Földi János az elfelejtett természettudós

metszi az ember, mint a vereshagyma, mellesleg gyűrűkre oszlik, és sárga szagos nedvessége van. Szára vagy kórója csíkos, alól piros, mely 3-4 lábnyira felnő". Földi csomónkat két helyen talált, a téglási réten és a Poroszlai tóban, de ezek kiszáradtak, s „bennek a csomorika is elveszett". Úgy vélte, hogy készítenének ebből manapság is sokan „gyilkos mérget" éppen ezért nem lenne helyes termelőhelyeit megjelölni. Megtoldotta véleményét egy saját tapasztalatán alapuló történettel is. „Egy nyáj juhot téli időben szénával éppen olyan rétaljon étettek, ahol az ilyen csomorikának torzsás gyökerei bőven találtattnak. Ezt a juhok méginkább rágták, mint a szénát. (Minthogy ezt édességének okáért különben is szeretik). De csakhamar kezdettenek is tőle számosan ledobbanni és megdögleni. A juhász és a gazdák keresik ezen történetnek okát, és a legszembetűnőbb környűlállás szerént a szénára vetnek. Egy oláh asszony oda megyén, és azt mondja, hogy a juhok megették a Métely torzsát és attól döglenek. Volt olyan gondos ember, aki kitudakozta és megmutatta melyik az a Métely torzsa? Egy döglött juhot azonnal felbontatván, a gyomrában azon kimutatott Métely torzsa megtaláltatott. Ebből többeket is ásván, énnekem is hoztak belőle tudakozásnak okáért, hogy micsoda gyökér lehet az? - és én azonnal megismertem, hogy az a csomorika". Igen figyelemre méltóak, mind orvosi, mind néprajzi szempontból az egyes növények gyógyhatásairól, és népi nevéről összegyűjtött adatai. Néhány példa: - Verbena officinalis - szapora galambóc - közönséges vasfű. Fejfájás ellen hasznos. - Gentiana pneumonanthe - kornis encián - kornis tárnics. Epilepsziában, vagy ízületi gyulladásos lázra. - Euphorbia lathyris - ebtejfü - görög kutyatej. Hashajtásra hasznos. - Nigella sativa - kerti kandilla. Magját bors helyett használták. - Lepidium sativumum - sáska resuka - kerti zsázsa. Hús mellé savanyúságnak. A Festuca fluitans - szálkafűvel kapcsolatban megjegyzi, hogy Keresztelő János ünnepétől késő őszig gyűjtik a jóízű magjait Szatmár megyében. Ő Hajdúnánáson megtalálta, de a hajdúvárosokban nem ismerik. Ugyancsak érdekes megfigyelése, hogy az élesmosófű - Andropogon gryllus narancs színű fás gyökereit faedények súrolására használják és csomókba kötve árulják a debreceni vásárban. Az erdőkben, erdő széleken bőven termő féntő - Equisetum arvense - mezei zsurló - viszont a fémedények súrolására való. A Bondor baliáról - Salsola tragus - ballagófű megírja, hogy 1794-ben annyira ellepték a szikeseket, hogy kazlakba gyűjtötték és télen azzal fűtöttek. ínséges időkben takarmánynak is használták. A leírt növényekről feljegyezte a lelőhelyeket is, sőt felajánlotta, hogy bármelyiket, vagy a magvait felküldi Pestre. Tehát ez alapján gondolhatjuk, hogy volt növénygyűjteménye. Megemlítette továbbá, hogy néhány év alatt feldolgozza az egész hajdúkerület flóráját - erre azonban nem kapott bíztatást. (NAGY 1976.) V. IDŐ JÁRÁS JELENTÉSEI A XVIII. században az orvostudomány összefüggést gyanított a légköri viszonyok és a járványos betegségek között, ezért 1786-ban a Helytartótanács elrendelte, hogy a physicusok félévi jelentéseikben az időjárásról is adjanak számot. 57