A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Életmódtörténeti ismertetések

Váza az Újbirodalom idejéből Kecses, nyúlánk forma, mely már lábal hajtott korongon készült. Alulról fölfelé fokozato­san, finom vonalúan öblösödik, a henger alakú nyakát gyürüsperemü lapos szájnyílás fedi. A váza felületét vízszintes és függőleges párhuzamos vonalak sávosan tagolják. A vázát de­rék-, valamint a nyak alsó vonalától felfelé rombusz-rácsozású mezőnyök díszítik. Továbbá geometrikus keretben egyiptomi szimbólumokat helyeztek el, illetve festettek sávos elren­dezésben. (Sólymok, ded-oszlopocskák, stb.). Festéséhez használt színek: az alap többnyire fekete, sárga s terrakotta. Mintái, vonalai pedig fekete, sárga és fehér színűek. 2. hang: Ruházkodás Egyiptom mediterrán éghajlata forró, száraz nyarai szükségessé tették, hogy az emberek könnyű, szellős vászonruhát viseljenek. A lenvászon számos minőségben került forgalom­ba, többnyire a hagyományos tiszta fehér színben. A férfiak öltözéke a régebbi korszakok­ban általában csak rövid kötényből állt, ami a felsőtestet - egészen derékig - szabadon hagyta és az a térdig ért. Azok változatos szabású modellek után készültek. (A régészek mintegy 40-féle kötényről tudnak - leletek és falfestmények ábrái után - a sima vászontól egészen a pliszírozott modellig.) A módosabb egyiptomi férfiak ahhoz bő inget, vagy kö­penyszerü felsőruhát viseltek. A ptolemaioszi korban (Kr.e. 323-30-ig) már a kötény is hosszabb, térden aluli lett. (Hellén hatás). Az asszonyok általában vállukig érő, hüvelyszerü ruhát húztak magukra, amit 2 vállszalag tartott. Válluk így szabadon maradt. Az előkelő hölgyek változatosan öltözködtek, s még köpenyt is viseltek, ami az Újbirodalom korában elmaradhatatlan volt.Ruháik változatos szabásminták után készültek, mivel eleganciára tö­rekedtek. A ruhák festésében, színes, mintás szövésében nagy jártasságra tettek szert az ókori egyiptomi takácsok, kelmefestők. (Pl.: a tüllruhák készítése tekintetében.) Egy ókori egyiptomi női és férfi ruha ismertetése Ruháikra már az Óbirodalom korában a finom szövések jellemzőek. A szegények főként vászonból készítették ruháikat. A finomabb kelméket a gazdagabbak viselték. A női ruha­modell azt bizonyítja, hogy vékony anyagból bő redőzésű, földig érő ruha is készült. Szabá­sa egyébként egyszerű. Jellegzetes ékszerek (nyakdísz, karperecek) és szélesebb öv díszítik. Az övet derék alatt, elől kötötték meg, s az majdnem a földig ér. A férfiak kötényének szabása ha­sonló volt ahhoz, amilyen alakzatú kötényeket viseltek a fáraók. (Lásd egyiptomi falfestmé­nyen.) Viszont az utóbbiaké finom anyaguk, fényező szegélydíszítésük tekintetében természete­sen különböztek az egyszerű egyiptomi férfiak kikeményített vászon kötényétől. 3. hang: Lábbeli viselet A szegényebb egyiptomi emberek lábbeli viselete a kezdeti időszakban papiruszsásból, gyékényfonatbol készült. Az még papucs alakú volt. Számukra jó ideig luxus cikk maradt a bőrből készült szandál. A szandál keményített talpbőrből és a lábfejhez erősítő szíjakból állt. (A bőrök festéséhez kiválóan értettek.) A kultikus eseményeknél azonban fehér színű szandált viseltek. A fáraók sajátságos formájú és arannyal díszített szandált viseltek, - hátra hajló hegyes orral. -Talpát még szimbolikus jelenetekkel, ábrákkal is ellátták. (Pl. az ellen­ség alakjaival, akiket eltapos.) Egy ókori egyiptomi szandál modelljének ismertetése Szandáljaik már az Óbirodalom idején jól kikészített bőrből készültek. Mind a kemény, mind a puha bőrök cserzését, kimunkálását nagy ügyességű cserzővargák végezték. Festési technikájuk is magas szintű volt. Modelljeik is azt bizonyítják, hogy a szandálkészítők jó ízléssel, formaérzékkel rendelkeztek. A trópusi hőségnek megfelelően szandál formáik igen praktikusak, szellősek voltak. A jól kikeményített talpat - a láb formájának megfelelően ­bőrsávok fogják át. A szandálokat - díszként - sallangos pánttal látták el. 396

Next

/
Oldalképek
Tartalom