A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

A fent leírtakból megállapítható, hogy a Közművelődési Könyvtár gyarapodásának fő forrása a vásárlás volt, az ajándék, letét, csere kisebb részét képezte az állomány számszerű növekedésének. A Közművelődési Könyvtár állomány-gyarapodása és az állomány nagysága (1923-1947) Év Vétel (kötet) Ajándék (kötet) Törzsállomány (kötet) Segélyek Év Vétel (kötet) Ajándék (kötet) Törzsállomány (kötet) Állami Városi 1923 129 8498 1924 8781 1925 628 478 9522 4500 K* 24057 K 1926 194 1927 570 14 000 2880 P* 1928 15 267 1929 1330 105 20 000 4500 P 1930 1001 87 20 000 4000 P 500 P 1931 1210 156 22 000 3734 P 400 P 1932 938 218 1800P 300 P 1933 947 125 1934 1286 75 20 330 1500P 200 P 1935 1081 980 22 248 1477.60 P 600 P 1936 650 388 1937 655 23 958 1790P 400 P 1938 557 114 24 630 1330 P 400 P 1939 737 82 25 449 1940 617 94 1941 514 46 26 720 1942 366 62 27 179 900 P 1943 245 42 27 443 1944 89 7 27 544 1945 1946 35 129 1947 1 * Magyarázat. P = Pengő K = Korona KÜLÖNGYÜJTEMÉNYEK A KÖNYVTÁRAKBAN Az Ereklyekönyvtár Ereklyekönyvtár a neve a Déri Múzeum harmincas évek végén alapított könyvgyűjteményének, mely a Debrecenben vagy környékén született, vagy Debrecenben hosszabb rövidebb ideig élt íróknak és tudósoknak összes müveit, vagy a Debrecenre vonatkozó, bárhol megjelent szépirodalmi és tudományos könyveket foglalja magába. „Helye van tehát benne Méliusztól kezdve a mai napig minden olyan könyvnek, melyet a magyar művelődés harcosai Debrecenben, mint debreceni bárhol vagy Debrecenről írtak". (DKK 1944, 62.) Sőregi János az 1937-es múzeumi évkönyvben ismertette elképzeléseit az Ereklyekönyvtár céljáról, feladatáról. így ír róla: „gyakran előfordul, hogy a müveit érdeklődőknek vagy kutatók380