A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

nak nem is olyan régi debreceni írók, tudósok műveit nem tudjuk rendelkezésre bocsátani, mert azokat annak idején senki sem gyűjtötte össze, vagy ha összegyűjtötték, a használat folytán tönkrementek, nehezen megközelíthető ritkaságokká váltak. Elhatároztam tehát, hogy elhunyt és élő debreceni írók, tudósok, önálló műveit összegyűjtöm és azokat a múzeumban, mint relikviákat, tehát ki nem kölcsönözhető és így használatnak ki nem tett tárgyakat fogom őrizni. Ezzel megkönnyíteni a majdani kutató munkáját. Lehetővé teszem, hogy a debreceni író vagy tudós művei nemcsak Budapesten, hanem Debrecenben is feltalálhatók legyenek. Minden szerző külön pormentes fadobozt kap, melyben műveit egyenként gondosan becsomagolva tartjuk. Ez ügyben felhívásomat 1937 január havában bocsátottam ki ... Az Ereklyekönyvtár szélesebb kifejlesztésénél a helybeli Egyetemi és Kollégiumi Nagykönyvtár anyagára is tekintettel leszünk. Lehetőleg arra törekszünk, hogy hiánypótló legyen, de az igazi értéket, pl. Csokonai első műveit stb. megmentés céljából még akkor is megszerezzük, ha azok már megvannak." (SŐREGI 1937, 9.) Természetesen az egyetemi professzorok műveit az egyetemi könyvtárban, a régi kollégiumi tanárok műveit a kollégiumi könyvtárban őrizték ezután is. A felhívásnak komoly eredménye lett, a szerzők féltve őrzött első, megjelent dolgozatainak sokszor egyetlen példányát hozták el, mások összeállították müveik teljes sorozatát, s a múzeumnak adományozták. Sok, a padlásról lekerült régi debreceni nyomtatványhoz jutott így a múzeum. „Egy múzeumot naggyá fejleszteni csak a közönség szeretetével lehet! Az Ereklyekönyvtár pedig megérdemel minden fáradozást és áldozatot, mert az a jövőbeli fejlődés és kiterjesztés révén egy távolabbi nagyobb tervnek a csíráját alkotja". (DKK 1944, 62.) Az ereklyekönyvtár alapítói, műveikkel: Berényi Dénes, Boldisár Kálmán, Bot Andor, Bökényi Dániel, Darkó Jenő, Fényes Jenő, Frank József, Illyés Endre,Kardos Albert, Király Tibor, Mónus Ferenc, Nadányi Zoltán, Oláh Gábor, Pálfy József, Rostkovitz Arthur, Szalacsi Rácz Imre, Zoltai Lajos. Szalacsy Rácz Imre, Nadányi Zoltán és Fényes Jenő voltak az elsők, akik müveik sorozatát teljessé tenni igyekeztek. Özv. Dalmy Tiborné, Kaplonyi György, Gy. Molnár Amália (Hajdúnánás), Matura Béla és még sokan mások gyarapították a sorozatot. (DMÉ 1937, 94.) Az Ereklyekönyvtár állománya részben a Déri Múzeum Könyvtárában, részben az Irodalmi Múzeumban ma is fellelhető. A Csokonai Kör Könyvtára A Csokonai Kör Debrecen első irodalmi társasága volt, 1890-ben alakult. A kör célja, hogy Debrecenben szellemi központot létesítsen, ápolja a magyar irodalmat, tudományt, művészetet, buzdítólag hasson az írókra, elősegítse az értékes művek születését, pártfogolja a városszépítő törekvéseket. Célul tűzte ki továbbá a Csokonai kultusz ápolását minden formában. A kör tevékenyen részt vett Debrecen pezsgő kulturális életében a második világháború végéig. 1944 októberétől ténylegesen nem működött, a belügyminiszter 1946 januárjában a 431.497/1947. IV. 3. sz. rendelettel feloszlatta működését. (BAKÓ 1986, 332.) A jelentős könyvtárral bíró a Csokonai Kör, mely a múzeum épületében végezte tevékenységét, a feloszlatás után könyvtárát a Déri M úzeum Könyvtárának adományozta. Kéziratai, tárgyi emlékei azelőtt is a mindenkori múzeumigazgató kezelésében, a múzeum anyagához tartoztak. Miután ezeket a belügyminiszter a Déri Múzeumnak adományozta, a továbbiakban a törzsanyaggal együtt kezelték, de ez a tény egy külön leltári jegyzék összeállításán felül más munkálatokat nem igényelt. A leltári jegyzéket az elsőfokú közigazgatási hatóság a belügyminiszterhez beterjesztette. (DMÉ 1943-1947, 62.) A Csokonai Kör könyvállományának és kéziratállományának nagy részét ma a debreceni Irodalmi Múzeum őrzi. Legértékesebb darabjai: 4 db Vajda Júliának szóló Csokonai levél, Csokonai apjának naplója, Fazekas Mihály Ludas Matyi című művének azon példánya, amelyről az 1815-ös bécsi kiadás készült. (DM IRATTÁR 1949

3

) 381