A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

Time 1946, 1948-49, Reader's Digest 1946-1948 számainak azonnali kiselejtezését el kell végezni, s ezt végre is hajtották, 10,70 kg súlyú papírt küldtek a zúzdába. (DM IRATTÁR 1949) A könyvbiztosítékot, ami 30 Pengő volt eltörölték, s így előfordulhatott, hogy egyes olvasók a könyveket eladták. Az ilyen ügyekben indított peres eljárás adminisztrációja felduzzadt, mert a városi főügyész nem vállalta ezek tárgyalását. Az állomány a fent tárgyalt okok miatt eléggé lecsappant, sok könyv véglegesen eltűnt a könyvtár polcairól. Állami segély 1946-ban nem érkezett a könyvtárba. A vásárlást városi segélyből tudták megoldani, illetve ajándék és csere útján történt a gyarapodás. Az ajándékok az Országos Könyvtári Központ közreműködésével kerültek szétosztásra, így az Egyesült Államok Tudósító Hivatala és a British Council gyarapította a könyvtár állományát. Előfordultak megszállott ajándékozók is. Ilyen volt például Soós Imre, aki 3 kötet könyvet adott „barátságból", akinek „nagy szellemi élményt jelentett Debrecennel való tudományos kutakodása" az egyéb irodalmakban. (DM IRATTÁR 1949

2

) A folyóiratok egy részét központi elosztásból szerezte be a könyvtár, s ezen felül amire még szüksége volt, azt megvehette. A Városi Tanács elrendelte a Magyar Közlöny gyűjtését. A helyi lapokat (Tiszántúli Néplap, Debrecen) a Városi Tanács kultúrosztálya osztotta szét, s így ajándékként érkeztek a Közművelődési Könyvtárba. (DM IRATTÁR 1948) Az Új Szó-ból 2 példányt kapott a könyvtár. A Főfelügyelőség elrendelte a Társadalmi Szemle, a Csillag című folyóiratok megvételét, illetve a Szovjet Kultúra megrendelését. A könyvtárnak rendszeresen kellett felküldeni a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjához az igényelt „Ideológiai könyvjegyzéket", s a kért listából a szervezet választotta ki, mit tud megküldeni a kérő könyvtár számára. 1949 első félévében más forrásból nem engedélyeztek könyv vásárlást, 16 000 Ft-ból 8000 Ft-ot elkülönítettek ideológiai könyvek megvételére. így például kötelezően bővíteni kellett az állományt a Bolsevik Párt története, Marx-Engels-Lenin művei, Misulin: Ókor története, Koszminszkij: Középkor története, Jefímov: Újkor története, Hvosztok-Zubor: Legujabbkor története, Marxista kiskönyvtár, Természettudományos kiskönyvtár egyes köteteivel, s a Társadalmi Szemle, Anyag és Adatszolgáltatás című periodikákkal. (DM IRATTÁR 1950

2

) A könyvbiztosítékot egy idő után kénytelenek voltak visszaállítani (12 Ft), hiszen állományvédelmi szempontból így lehetett a viszonylagos rendet fenntartani, s ezek kamatait könyvvásárlásra fordítani. Az előbbiekben már említettem, hogy az államosítással (1951. jan.l.) a Közművelődési Könyvtár működése befejeződött a múzeum épületében. A Közművelődési Könyvtár fenntartása a város vezetésének hatáskörébe ment át. A múzeumban maradt muzeológiai szakkönyvtár a múzeum államosításával állami kezelésbe került. A két könyvtár vezetését teljesen szétválasztották. Az 5200/85/ 1950 Városi Tanács VB határozattal a Közművelődési Könyvtár élére Versényi Ida segéd könyvtárost nevezték ki, az oktatási és népművelési osztály felügyelete mellett. (DM IRATTÁR 1951

3

) Az anyagi természetű kiadások (épületfenntartás, fűtés, világítás stb.) közös költségvetésből intéződtek 1950-ig, a személyi kiadások és a könyvtárak gyarapodása külön költségvetést képviselt a fennálló még rövid „együttlét alatt". A múzeum állami kezelésbe vétele következtében új ingóleltár készült, melyet a 14/1951. DM számú jegyzőkönyv tartalmazott. Az államosítás után még egy évig egy épületben maradt a két könyvtár, s ekkor határozat született a könyvtári felirat megváltoztatásáról. A Közművelődési Könyvtár feliratot meg kellett változtatni Városi Könyvtár névre. (DM IRATTÁR 1952

1

) A végleges elköltözés 1952 végére fejeződött be, s a Városi Könyvtár a továbbiakban önálló épületben teljesen függetlenül működhetett. A költözésről a következőképpen szólt a jelentés: 1952. XII. 17-én a földszintről a Városi Könyvtár teljesen elköltözött (adminisztrációs helyiség, olvasó terem, olvasótermi kiadó, nyugati kölcsönzői helyiségek. A korábbi raktári helyiség csak részben szabadult fel. Az elköltözéssel a Közművelődési Könyvtár az állományát magával vitte, mely megközelítőleg 30000 kötet könyvet, s kb. 30 előfizetett folyóiratot jelentett. (DM IRATTÁR 1952

2

) 379