A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

szagos Tanácsának erre vonatkozó leirata a következőt állapította meg:"...a közkönyvtár alapbe­szerzéseire megajánlott államsegély I. 3500 koronás részletét a nagymélt. vallás- és közoktatás­ügyi miniszter úr Tanácsunk pénztárába kiutalta... ezenkívül a legszükségesebb állványok és karthotek rendszerű cédulakatalógus beszerzésére külön rendkívüli segélyt helyezünk kilátás­ba...". (DK 1917,414.) A közművelődési Könyvtár könyvanyaga öt külön csoportban, s minden csoport raktárrend­szerben lett elhelyezve: Regények, Ifjúsági művek, Ismeretterjesztő irodalom, Folyóiratok, Olva­sótermi kézikönyvtár. E felállításnak megfelelően öt „csoport-törzskönyv fektetendő fel, és egy közös növedéki napló, mely utóbbiba az egyes szerzemények eredetük, áruk, illetve becsértékük feltüntetésével röviden bevezetendők. Az egész anyagról egy közös karthotek rendszerű szótár­katalógus készítendő, mely levelezőlap nagyságú, mozgó karton lapokon közös betűrendben tün­tesse fel a könyveket szerzőjük neve, a mű címe és ismeretterjesztő könyveknél tárgyuk rendsza­va szerint". (DK 1917, 414.) A kölcsönzés lebonyolításánál a táskával ellátott, olvasójegyekkel kombinált könyvtörzslapot használják. A Könyvtár használatáról, mint előbb már említettem, pontos szabályzat készült, melyet a városi Tanács 1916. október 6-i. ülésén 20.564-1916. szám alatt elfogadott és jóváhagyott, s amely a tanulmány mellékletében olvasható. Fentebb említettem, hogy 1925-ben Ecsedi István összeállításában elkészült az első, 216 ol­dalas nyomtatott könyvjegyzék, majd ennek második kiadása 1928-ban, nagyobb alakban, és 14 ív terjedelemben. 1932-ben jelent meg a Közművelődési Könyvjegyzék III. kiadása, 301 oldalon. A jegyzék felölelte a könyvtár egész állományát, s megkönnyítette a könyvtár használatát az olva­sók számára és a könyvtár kezelését a személyzet számára. A következő könyvjegyzék kiadási éve 1938. Ekkor két új katalógust adott ki a Közművelődési Könyvtár. Az egyik a Kézikönyvtári jegyzék 8 ív 64 oldalon, a másik pedig a Kölcsönkönyvtár új pótjegyzéke 8 ív 28 oldalon, Gulyás Sarolta összeállításában. 1939-ben a közművelődési könyvtári nyilvántartásáról a következő adatokat lehetett fellelni a múzeumi jelentésben. Létezett betűrendes könyvjegyzék szerzők szerint, a szépirodalmi „R" be­tűjelzéssel, az ismeretterjesztő betűjelzés nélkül, az ifjúsági „I" és kézikönyvtári „O" betűjelzé­sekkel, csoportokra felosztva. Létezett növedéknapló-leltárkönyv és az ezzel kapcsolatos szak­törzskönyvek: szépirodalmi, ismeretterjesztő, ifjúsági és kézikönyvtár. (ECSEDI 1925, 1-216.) Volt cédulakatalógus szerzők és címek szerint. A könyvtári duplum anyag 780 darabból áll, mely­ről ideiglenes jegyzék készült. Az alkalmazottak végzett munkája: a kölcsönzés lebonyolítása, ol­vasótermi könyvkiadás, felügyelés, leltározás, könyvszámozás, statisztika készítése, cédulakata­lógus készítése, előleg felhasználása és elszámolása. (DMÉ 1939^40, 63.) Az átnézett irodalom alapján nagyobb revízió végzéséről nem találtam említést a Közművelő­dési Könyvtár anyagában. Csupán a megrongálódott, kiselejtezésre jutott könyveket megpróbálták újakkal pótolni. A háborút túlélte a cédulakatalógus, a leltárkönyvek és a törzskönyvek épségben maradtak. A Közművelődési Könyvtár leltárkönyveit a múzeumból való elköltözéssel magával vitte, külön kezelendő okirat volt. A könyvtárak állománygyarapítása (vétel, ajándék, csere, költségvetés) Állománygyarapítás a Városi, majd Déri Múzeum Könyvtárában A városi múzeum könyvtárát ajándékozás útján hozták létre. 1905-ben az állomány 99%-a ajándék útján gyarapodott, mindössze 3 darab könyvet vásároltak, 64 korona értékben. Letétet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől kapott évenként változó kötetszámban, az első letét 8 darab könyv volt. (JELENTÉS 1905, 2.) 368

Next

/
Oldalképek
Tartalom