A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés
szagos Tanácsának erre vonatkozó leirata a következőt állapította meg:"...a közkönyvtár alapbeszerzéseire megajánlott államsegély I. 3500 koronás részletét a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Tanácsunk pénztárába kiutalta... ezenkívül a legszükségesebb állványok és karthotek rendszerű cédulakatalógus beszerzésére külön rendkívüli segélyt helyezünk kilátásba...". (DK 1917,414.) A közművelődési Könyvtár könyvanyaga öt külön csoportban, s minden csoport raktárrendszerben lett elhelyezve: Regények, Ifjúsági művek, Ismeretterjesztő irodalom, Folyóiratok, Olvasótermi kézikönyvtár. E felállításnak megfelelően öt „csoport-törzskönyv fektetendő fel, és egy közös növedéki napló, mely utóbbiba az egyes szerzemények eredetük, áruk, illetve becsértékük feltüntetésével röviden bevezetendők. Az egész anyagról egy közös karthotek rendszerű szótárkatalógus készítendő, mely levelezőlap nagyságú, mozgó karton lapokon közös betűrendben tüntesse fel a könyveket szerzőjük neve, a mű címe és ismeretterjesztő könyveknél tárgyuk rendszava szerint". (DK 1917, 414.) A kölcsönzés lebonyolításánál a táskával ellátott, olvasójegyekkel kombinált könyvtörzslapot használják. A Könyvtár használatáról, mint előbb már említettem, pontos szabályzat készült, melyet a városi Tanács 1916. október 6-i. ülésén 20.564-1916. szám alatt elfogadott és jóváhagyott, s amely a tanulmány mellékletében olvasható. Fentebb említettem, hogy 1925-ben Ecsedi István összeállításában elkészült az első, 216 oldalas nyomtatott könyvjegyzék, majd ennek második kiadása 1928-ban, nagyobb alakban, és 14 ív terjedelemben. 1932-ben jelent meg a Közművelődési Könyvjegyzék III. kiadása, 301 oldalon. A jegyzék felölelte a könyvtár egész állományát, s megkönnyítette a könyvtár használatát az olvasók számára és a könyvtár kezelését a személyzet számára. A következő könyvjegyzék kiadási éve 1938. Ekkor két új katalógust adott ki a Közművelődési Könyvtár. Az egyik a Kézikönyvtári jegyzék 8 ív 64 oldalon, a másik pedig a Kölcsönkönyvtár új pótjegyzéke 8 ív 28 oldalon, Gulyás Sarolta összeállításában. 1939-ben a közművelődési könyvtári nyilvántartásáról a következő adatokat lehetett fellelni a múzeumi jelentésben. Létezett betűrendes könyvjegyzék szerzők szerint, a szépirodalmi „R" betűjelzéssel, az ismeretterjesztő betűjelzés nélkül, az ifjúsági „I" és kézikönyvtári „O" betűjelzésekkel, csoportokra felosztva. Létezett növedéknapló-leltárkönyv és az ezzel kapcsolatos szaktörzskönyvek: szépirodalmi, ismeretterjesztő, ifjúsági és kézikönyvtár. (ECSEDI 1925, 1-216.) Volt cédulakatalógus szerzők és címek szerint. A könyvtári duplum anyag 780 darabból áll, melyről ideiglenes jegyzék készült. Az alkalmazottak végzett munkája: a kölcsönzés lebonyolítása, olvasótermi könyvkiadás, felügyelés, leltározás, könyvszámozás, statisztika készítése, cédulakatalógus készítése, előleg felhasználása és elszámolása. (DMÉ 1939^40, 63.) Az átnézett irodalom alapján nagyobb revízió végzéséről nem találtam említést a Közművelődési Könyvtár anyagában. Csupán a megrongálódott, kiselejtezésre jutott könyveket megpróbálták újakkal pótolni. A háborút túlélte a cédulakatalógus, a leltárkönyvek és a törzskönyvek épségben maradtak. A Közművelődési Könyvtár leltárkönyveit a múzeumból való elköltözéssel magával vitte, külön kezelendő okirat volt. A könyvtárak állománygyarapítása (vétel, ajándék, csere, költségvetés) Állománygyarapítás a Városi, majd Déri Múzeum Könyvtárában A városi múzeum könyvtárát ajándékozás útján hozták létre. 1905-ben az állomány 99%-a ajándék útján gyarapodott, mindössze 3 darab könyvet vásároltak, 64 korona értékben. Letétet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől kapott évenként változó kötetszámban, az első letét 8 darab könyv volt. (JELENTÉS 1905, 2.) 368