A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

A könyvek vásárlása kétféle forrásból történhetett, állami, illetve városi segélyből. 1916-ban a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben Reformok című cikkében Mihalik József indítványozza, hogy azok a könyvtárak, melyek egy régió gócpontjai lennének - történetesen a jelen könyvtár is ugyanakkora állandó állami segélyt kapjanak, mint amekkora segélyt folyósít fenntartójuk, pl. a város. (MIHALIK 1916, 5.) A jelentésekből megállapítható, hogy a múzeum könyvtára kisebbnagyobb megszakításokkal állandó állami és városi segélyből tudta a vásárlásait lebonyolítani. A jelentésekben évenként cím szerint felsorolták az állami és városi segélyből történt gyarapodást. A könyvtár gyarapodásának legnagyobb forrása kezdetben azonban az ajándékozás volt, az ajándékozók névsorát szintén közölték az éves jelentésekben. Az ajándékok között szerepelt könyv, füzet, kisebb nyomtatvány, térkép, kézirat, oklevél. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének jelentéseit olvasva megtudhatjuk, hogy a felügyeletük alá tartozó intézményeknek minden évben kötelezően megküldték éves jelentésüket, s 1909-ben csak a Városi Múzeum Könyvtárának ajándékozták a következő értékes könyveket: Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei III. kötet; Varjú E.: A losonci Bánffy család története; Vay P.: Kelet művészete és műízlése; Malonyai: A magyar nép művészete; Szana T.: 100 év a magyar művészet történetéből; Magyarország az 1900. Párizsi világkiállításon; Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben 1-21. kötet. (JELENTÉS 1909, 21.) Testületek és magánszemélyek is ajándékoztak könyveket. A múzeum jelentéseiből tudjuk, hogy egy igen értékes ajándékozás történt 1920-ban, Schlachta László XVII-XVIII. századi debreceni nyomtatású könyvei érkeztek a könyvtárba. Minden évben a Múzeumi és Könyvtári Bizottság „múzeum alapítója" névvel ruházta fel azokat, akik nagyobb adománnyal segítették a múzeum gyarapodását. így 1920-ban ezt a címet özv. Kovács B. Gyuláné Sárváry Róza és dr. Legányi Gyuláné Némethy Emma kapták, akik 96 darab, illetve 396 darab igen értékes könyvvel gyarapították a könyvtár állományát. (M.JELENTÉS 1921, 7.) A tulajdonjog fenntartása mellett letétképpen is számos tárgyat kapott a könyvtár, de ez a vásárlás és az ajándékozás mellett elenyésző volt. 1913-ban állami letétek a könyvtárban: Komlóssy Ferenc: Széchenyi István gróf élete; Roska Márton: Bevezetés az őskorba, Révai Nagy Lexikon I-IX. kötet. (M.JELENTÉS 1913, 15.) 1918-19-ben csak városi segély létezett, mint egyetlen költségvetési forrás, de az is igen akadozott, s kevés volt. Az összeköttetés is megszakadt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségével, mely 1920 közepétől állt helyre, ezután ismét folyósították az állami segélyt a könyvtár számára. A Városi Tanács és Közgyűlés tűrhető pénzügyi intézkedéseket eszközölt a könyvtár felé, duplájára emelte a házi pénztárból való javadalom összegét. A jelentésekből tudjuk, hogy a folyóiratokat vagy előfizetés útján, vagy a folyóiratot kiadó egyesületnél, kiadónál lévő állandó tagsági díj fizetése ellenében kaphatott a könyvtár. Könyvbeszerzésről értékelhető újabb adat a múzeum új épületbe költözésének idejéből (1930) található. A könyvtár részére főleg könyvkereskedőktől, részben magánosoktól történtek a vásárlások. Vásárlás útján megvételre került majdnem minden hazai néprajzi és régészeti kiadvány, a jelentősebb külföldieket is próbálták megvásárolni a szerény költségvetésből. Állandóan gyarapították a kiegészítésre szoruló néprajzi és művelődéstörténeti kézi és szakkönyvek anyagát is. 1931 -ben merült fel nyomatékosan a könyvtár részéről, hogy a külföldi, illetve a belföldi cserekapcsolatot más múzeumokkal be kellene indítani, ami egy jó gyarapodási forrást jelentene. Cserealapul a Déri Múzeum éves jelentései szolgáltak, s cserébe a külföldi múzeumok sajtótermékeiket, a tudományos intézetek meghívókat, tudományos programokat küldtek. Ennek érdekében már 1926-tól a múzeumi jelentések német nyelvű kivonattal jelentek meg. Ezeket elküldték tudósoknak, külföldi múzeumoknak. Ebben az időben szoros kapcsolat alakult ki a Finn Nemzeti 369