A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

fizetett a könyvtár. Tagja lett a könyvtár a Könyvbarátok Szövetségének is. A Magyar Közlönyt a város intézkedése alapján gyűjtötte. (DMÉ 1943-47, 51) A könyvbiztositék fizetését - ami kötelezően 12 forint volt - visszaállították, de az állami és városi tisztviselők biztosíték fizetése alól mentesek voltak. A tanulóifjúság pedig a szülők vagy az iskola igazgatóságának jóváhagyásával felvehetővé vált. A könyvtár nagy olvasóterme továbbra is múzeumi raktár szerepét töltötte be, festmények, bőr és prémestárgyak kaptak itt helyet. Az okmányok, könyvek, kiadványok, cserépedények egy része a földszinti tanácsteremben új, célszerűbb elrendezésbe került. Az egyre sürgetőbb helyhiány miatt vált 1947-től elodázhatatlan feladattá, hogy a Közművelődési Könyvtár a múzeum épületéből egy arra megfelelőbb helyre költözzön. Időközben újra megindult a külföldi illetve belföldi kiadvány cserekapcsolat, melyeknek cserealapjai a Déri Múzeum kiadványai. Ezek évkönyvek, vezetők, régészeti osztály, néprajzi osztály, Múzeumbarátok Köre, Hortobágyi Múzeum és Thaly szoba kiadványai, az Oláh Gábor szoba, Oláh Gábor könyvei és a Csokonai Kör kiadványai. „Mindezeket állandóan cseréljük, ha szükséges, adományozzuk". (DMÉ 1943-1947, 58.) Még 1947-ben is történt beszolgáltatás a Közművelődési Könyvtár anyagából a debreceni rendőrség politikai osztályára, a IV. számú fasiszta könyvek jegyzéke alapján. Kilenc művet, továbbá a Magyar Szemle (XVII évf.) és a Napkelet (XVII évf.) folyóiratok teljes sorozatát 45+35, azaz 80 kötetben. Utóbbiakat a rendőrség külön lezárt ládában vette át őrizetre. (DMÉ 1943-47, 59.) 1947. március 27-én dr. Radnóti Aladár, a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőjének áll. helyettese érkezett a városba. Látogatását egybekötötte a Déri Múzeum államosításának kérdésével, előterjesztette javaslatát ez ügyben, melyről 103-1947. DMsz. szám alatt jegyzőkönyv is készült. Ez ügyben a megvalósításra 1947-ben a gazdasági nehézségek miatt még nem kerülhetett sor, így a vidéki városi múzeumi tisztviselők a 22.179-1947.P.M. sz. rendelet alapján a tudományos pótdíjat nem kapták meg. (DMÉ 1943-47, 67.) 1947. július elsején Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter látogatta meg a múzeumot, s így a könyvtárat is osztályvezetőivel és államtitkáraival, melynek során tájékozódott az eddig elért újjáépítési munkákról, s a további segítség nyújtásáról is folytak tárgyalások a múzeum és a város vezetőivel. 1948-ra a háborús károk pótlása megtörtént. A könyvtár mellett a földszinten kiállítások is nyíltak, de a szűkös körülmények között a múzeum nem tudta betölteni a két legfontosabb feladatát: a kiállításokon keresztül folyó népművelést és a kutatások eredményeinek közreadását. így az 1948-as év már e feladatokra való felkészülés jegyében telt el, a kiállítások újrarendezését tervezték egy új koncepció szerint. A régészeti, néprajzi, várostörténeti és a képtár kiállításainak vezető elve, hogy a látogató képet kapjon egy város és környéke életéről és művelődéséről az ember első megjelenésétől lehetőleg napjainkig. (DMÉ 1948-1956, 3.) A kiállítás rendezése felszínre hozta a gyűjtemény leltári revíziójának, tudományos kartotékozásának és megfelelő raktári rendbe való elhelyezésének problémáját. A raktározás már szinte a múzeum épületének elkészülte óta megoldatlan kérdés volt. 1934-től a Füvészkert utcai iskola emeletét jelölték ki raktárul, de az iskolának a háború után helyigénye támadt, s a problémát végül 1952-ben a városi Közművelődési Könyvtár önálló épületbe költözése oldotta meg. A könyvtár helyiségeiben 900 légköbméter szabadult fel, amelynek egyik fele „modern, állítható vaspolcokkal felszerelt acélvázas, két emeletes raktár, a másik fele pedig a legterjedelmesebb tárgyak befogadására is alkalmas terem". (DMÉ 1948-56, 5.) Az átköltözés az 1952-es év végén történt meg. Az államosítás miatt már korábban szét kellet választani a Déri Múzeum és a Közművelődési Könyvtár ingóleltárát. A múzeum vezetője néhány ingó tárgyat; kacsot, terítőt, korsókat, szobrokat, képeket letétként, használatra átadott a Közművelődési Könyvtárnak, amíg az az épületben 361