A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés
tartózkodott. (DM IRATTÁR 1951 2 ) A villanyfogyasztás Déri Múzeumban való tartózkodás alatt a Közművelődési Könyvtárat terhelte, de a vízfogyasztás, a fűtés a Déri Múzeum számláján jelentkezett, a tüzelőt viszont az igényekhez mérten arányosan szerezték be. Telegdy Zsigmond az Országos Könyvtári Központ elnöke 1949. április 5-én kelt levelében, - hivatkozva a VKM 214. 104/1949. rendeletre - leszögezte, „...addig is, amíg a vidéki közgyűjtemények múzeumi és könyvtári csoportjainak szétválasztása törvényszerűen megtörténik, a vidéki könyvtári jellegű közgyűjtemények szakmai irányítását az Országos Könyvtári Központ lássa el, és az átszervező munka érdekében a szükséges lépéseket tegye meg". (TELEGDY 1949 1 ) Az államosítással befejeződött a Közművelődési Könyvtár múzeumi léte. A múzeumban egyetlen könyvtár maradt, olvasóterem nélkül, amely korlátozottan nyilvános szakkönyvtárként működött tovább. Fontos kérdés volt még a helyben maradt könyvtár jogi, gazdasági, tudományos helyzetének rendezése. A háború utáni években a minisztérium anyagi támogatása, az egységes irányítás szükségessége, a kiállítás rendezésének megfelelő színvonala, és a helyi szervek nemtörődömsége mind közreműködött abban, hogy a múzeumok állami kezelésbe vételének gondolata általánossá vált. A kérdést az 1949. végén megjelent 13. Tvr. oldotta meg, azonban az általa létrehozott Múzeumok és Műemlékek Országos Központja csak a következő évben kezdte meg működését és a múzeumok állami kezelésbe vétele 1951. január 1-én következett be. Ez a Déri Múzeum életében főleg a tudományos munka szélesebb körű ápolása terén jelentett változást. A múzeum ilyen irányú munkája része lett az egységes, országos, tudományos munkatervnek és főleg a néprajzi és régészeti kutatások anyagi lehetősége sokszorozódott meg. A Déri Múzeum szakkönyvtára az államosítás után A könyvtár életét a század utolsó évtizedeiben a csendes munka jellemezte. Mivel az államosítás óta egyedüli, korlátozottan nyilvános tudományos szakkönyvtárként működött tovább a múzeum épületében, csak kutatók, s a múzeum belő munkatársai használhatták a könyvállományát. (BÉRES 1963, 48.) 1953-tól minden gyűjteményben új leltárkönyv elindítását írták elő, így ez vonatkozott a könyvtárra is. Többször volt revízió a könyvtárban, s elkészült a betűrendes- és a szakkatalógus is. A nemzetközi cserekapcsolatot Julow Viktor és Szilágyi János György élesztette fel ismét az ötvenes években, cserealapul a Déri Múzeum Evkönyve szolgált, s szolgál ma is. 1958-ra befejeződött a könyvtár állományának címfelvétele a központi múzeumi címjegyzékre, melyet szintén a Julow-Szilágyi kettős készített el. Egy rövid időre, 1962-től Julow Viktor mellett, aki akkor a folyóirattár kezelője volt, Ferenczi Imre segédkezett a könyvtárban, míg 1964-ben könyvtáros váltás következett, Julow helyett Mesterházy Károly, Ferenczi helyett G. Kapusi Erzsébet lettek a könyvtár dolgozói egy kisegítővel, aki Preczner Gáborné volt. A könyvtárban felhalmozódott duplum anyagból a hetvenes években alapozták meg Héthy Zoltán vezetésével - aki 1968-tól vezette a könyvtárat - a már meglévő hajdúböszörményi múzeumban működő könyvtár jó példáját követve a berettyóújfalui-, ill. a balmazújvárosi múzeum könyvtárának állományát. A hetvenes évek a múzeum életében nehéz időszak volt, mert a belső átalakítások, és az épület felújítása miatt az intézmény a városban négy helyszínen működött (Péterfia utca 1., Erzsébet utca 24/a, Hámán Kató utca 5. és Ispotály utca 19. sz. alatti helyiségekben). A felújított épületbe való visszaköltözés után a könyvtár 1976-tól kis alapterületen - a régi helyen, az épület nyugati részében - kezdte meg működését, olvasóterem nélkül. A könyvtárban ebben az időszakban tudományos munka is folyt, T. Horváth Ildikó—Héthy Zoltán és Ormosi László alkották a bibliográfiai csoportot, akiket miniszteri dicséretben is része362
